Hús és vér

Trianon gyászos diktátumát megelőzően Csíksomylón puszta lélekké vált a magyar. Áhitatba szorították és láncokat csavartak hús vér testére, hogy a lelke által nehogy cselekedjen.

Hús és vér vagyunk egy hazában, amely gabonát és vizet ad. Tisztább vizet és ízletesebb gabonát, mint azt bárhol a világon kapnánk. E fizikumban is megnyilvánuló magyarság testével törte fel az ugart, állt a határra az ellenséggel szembe, halt meg és született, hogy népünk továbbélhessen. Mindezt az életközösséget fonta és fonja egybe a lélek a szimbólumok és mindaz, ami magyarként magyarrá tesz és megtart annak. De! De hová lennénk, ha elfelejtkeznénk arról, hogy a lélek nem élhet kenyér és vér nélkül és a lélek nélkül, sem lehet a test. Mindkettő közös ereje adja erőnket az élethez és az együvé tartozásba.

Trianon gyászos diktátumát megelőzően Csíksomylón puszta lélekké vált a magyar. Áhitatba szorították és láncokat csavartak hús vér testére, hogy a lelke által nehogy cselekedjen. Igen! Ezt kaptuk 2012-ben Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érsekétől, aki tiltakozott az ellen, hogy a zarándoklatot politikai célra használják fel, vagy bármi mással a valláson kívül összekössék. A templomokat nem tölthetik meg az éhezők, mert azok lelküket az Úrnak adják, és nem marad, ki újból a templomokba jöjjön. Az éhező magyar nemzet lelkét az Úrnak adja, és nem marad magyar, ki a nemzetet építené, ki gyermeket szülne Istennek és a hazának. Mi a vallás, ha nem az, hogy lelkünkben erősen, a gonoszt legyőzve védjük meg közösségünket és, hogy szebb jövőt építsünk számára. Mi a hit, ha nem ennek az erőnek a tettekben való megnyilvánulása? Hol van az egyház, aki küzdelemről, a valós harcról szól, és nem szimbolikus hadüzenetet szónokol a globalista világgal szemben, miközben a saját közösségét, a magyart elfelejti, lelki, szellemi halmaznak tekinti?

Hol vannak Kapisztrán János követői. A haza veszélyben! Kapisztrán János így szólt, mikor a török meghódítani készült az országot.

,,Ne nyújtsátok ki kezeteket rablott jószág után, hanem szálljatok szembe Krisztus keresztjének ellenségeivel. Űzzétek el őket, ne engedjétek, hogy a kereszténységet legyűrjék. Könnyen legyőznek minket, ha csak zsákmány után járunk; levernek minket a törökök, ha zsákmányért üldözzük őket. Harcoljatok vitézül Krisztusért, és meglátjátok, hogy Isten áldása lesz rajtatok! Ha őket legyőzzük, mindaz, amit ellenünk idehordtak, a birtokunkba kerül. Legyetek bátrak a harcban, küzdjetek meg az ősi kígyóval, és megnyeritek az örök boldogságot! Gyónjátok meg bűneiteket, és a római pápa teljes bűnbocsánatot ad nektek! Ó, fiaim, ó, legkedvesebb magyarjaim, ó ti szegények! Fel a csatára a török ellen!

És így tett, mikor a tettekre volt szükség.

„Kapisztrán ekkor új kereszteseket hoz a várba, s a megerősödött magyar védők újra támadnak: kénbe mártott lángoló rőzsét és venyigét szórnak a törökökre, könnyen gyulladó anyagokat vetnek a sáncokba. A tűz a törökök ruháin rettenetes gyorsasággal terjed, rémületet kelt, zavart okoz, a török roham megáll, sőt megfordul, visszahömpölyög. Rövid időn belül elmenekül a várfalak alól az utolsó élő török is.”

Harcolni a lélek és a hit erejével a hús vér emberek tudnak. Jézus emberként jelent meg közöttünk, hogy láthassuk, megérinthessük, halljuk a hangját. A kereszten a vérét adta, miközben lelkét áldozta az emberiségért. A hazáért való küzdelem véráldozata által áldozzuk lelkünket, s magyarságunkért és az életben maradottak megerősödésért. E küzdelemre szükség van! A trianoni határok lebontása, népünk egységesítése, sokasodása miatt. Nem bújhatunk a gyáva papok szavai mögé, mi több nem fogadhatjuk el őket, mert ezzel nem teszünk mást, mint saját gyávaságunkat fogadjuk el.

„Harmadik kérésünk: Segíts, Napba öltözött asszony, hogy nemzetünk ébredjen, és a megoldott kévét, amíg nem késő, együtt gyűjtsük össze.
Egy alvó nemzet megoldott kévéi lettünk. Izaiás prófétától tanuljunk, aki felelősségre vonja az önjelölteket, a választott vezetőket: (21.11) “Custos qid de nocte - Őrt álló, mondd, mi hír az éjszakában”. Ma minden vezetőnek vállalnia kell, hogy őrt álló lesz. Mi hinni akarjuk Pál apostollal: “Múlóban az éjszaka, közeleg a nappal.” (Róm 13.12) Sokan vannak még, akik a sötétséget szolgálják, de bármily hosszú lehet az éjszaka, előbb vagy utóbb felváltja a fény a sötétséget, mert a fény szolgálata apostoli feladat.”

Eképpen szólt a zarándokokhoz 2005 májusában Hajdó István főesperes. Szólt, mert tudta, hogy erőt, utat kell mutatnia, harcba kell szólítani az alvó nemzetet. Szavait követően, hét évvel a nemzet még mindig alszik. Ahelyett, hogy nyakon öntetének bennünket egy vödör vízzel újabb altatóadagot kapunk egyházunktól.

Ébresztőként álljon itt néhány további részlet Hajdó István főesperes beszédéből.

„Ne adjuk fel, és gyűjtsük össze nemzetünk oldott kévéit! Biztatnunk kell családjainkat, hogy csak annak a népnek van jövője, aki vállalja a harcot. Hérodotosz már a maga korában megfogalmazta: “puha földben puha emberek teremnek”. A perzsák “inkább akartak urak lenni egy terméketlen földön, semmint a termékeny síkságon mások rabszolgái.” Így kell nevelnünk gyermekeinket, mert ők lesznek a holnap vezetői. „…nem lehetünk hűtlenek a belénk szült Hargitához, Maroshoz, Olthoz, Küküllőhöz, nem hagyhatjuk el a gyulafehérvári ezer éves Szent István székesegyházát, kincses Kolozsvárt s az aradi Golgotánkat. Nem mondhatunk le Csíkszentdomokos nagy fiának, Márton Áronnak parancsáról, “Isten magyarnak teremtett, népemnek sorsa, sorsának alakulása iránt nem lehetek közömbös.”

„Aki ma vezető, annak legyen szent a haza, a szülőföld, népének öröme és fájdalma.”

A küzdelem, tartás nélkül életlen pengéjű kard. A hit, tartás nélkül üres fecsegés. Magyarságunk mellett kitartani kötelességünk. Hazánk egyesítéséjért küzdeni ennél több! Misszió, melynek minden magyar emberben ott kell lennie. A székelyek Trianon után kitartottak. 1989 után kitartásuk megtört. Nyirő Józsefet nem temetik el, népüket pártok szabdalják érdekbarázdák mentén, állataikat eladják, házaikat, földjüket, az életért. Az erdélyi magyarnak már nincs bivalya, tehene, lova, falvai elnéptelenednek. Szobáikban nem népdal és a népmese mellett hazáját szerető, hanem egyre inkább média- kozmopolita, szerencsére magyar nyelvét még bíró gyerekek nevelkednek.

„Óh, leírni nem lehet, mert látni kellett volna ezt a népet! Látni ezeket a kemény,
katonás papokat, nagyszerű, nyílt és büszketekintetű fiatal lelkipásztorokat, akik úgy álltak
népünk élen, mint a szálfa a vihartól tépett erdő elején. Látni kellett volna az úri kisasszonyokat, akik kézenfogva lépkedtek az egyszerű parasztlányokkal. Egyforma volt a ruhájuk, egy az áhitatuk, egy a vérük. Az Úr 1940. évének szeptemberében Csiksomlyón ötvenezer székely ajkán újra felcsendült a letiltott könyörgés: Magyarország patrónája, Tiszta Szûz ... (” Marschalkó Lajos „Erdélyünk és honvédségünk“ c. albumban. Bp. 1941)

Így várta 1940-et a székelység. A magyar küzdelem, harc vívmányát Észak Erdély visszatértét.

Trianonra emlékezve, s ellene küzdve érdemes nem feledni. Csak erős nemzet számíthat jóra. A gyengét elnyomják. Csak erős és az igazságáért mindig küzdő, nem megalkuvó, nem gazsuláló, kemény, szálfa egyenes tartású nemzet tarthatja be Horthy Miklós hadparancsát.

,,szabadságot vinni a több évtizedes rabságba taszított magyar testvéreinknek és barátságot az ott élő nem magyar nemzetiségeknek”.

Mészáros Domonkos

User login

Poll

Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
Igen, vérprofik
10%
Nem, dilettánsok
74%
Nem tudom
16%
Total votes: 172

Szent Korona Rádió hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!