Fiatalság, mámoros ifjúság

Hogy hová jutunk egy mámorban úszó fiatalsággal? Az állam nemtörődömsége a szülők felelőtlenségével párosul, miközben a hazánkba beengedett kultúra azt kiabálja, hogy így élni nem szégyen. Már nincs szégyenérzet, mert azt is megmagyarázták, hogy káros a gyerekekre nézve.

Egy szokványos munkanap estéjén tartottam hazafelé. Egyszerű hétköznapon, ha leszámítom a nyarat, amikor az ifjúság nagyobb létszámban van jelen az utcákon. A sötétedés után bátrabbá válnak a fiúk és lányok, kötetlenebbül viselkednek egymással, hangosabbak is. Az egyik sarok után lassítottam a lépteimet, mert előttem egy négy-ötfős társaság tartott valahová, kezükben pezsgős üvegekkel. Ahogy az lenni szokott, egymás után kortyoltak belőle, majd nekibátorodva, és valamiféle büszkeséggel az arcukon továbbindultak, közben az üveg ismét körbeért. Nemsokára két 15-16 éves lánnyal találkoztam, kezükben az elmaradhatatlan kellék, az alkohol. Az éjszakai buszok gyakori vendégei a hangoskodó, részeg fiatalok, gyakran látni a felborult üvegeket, a padlóra loccsant alkoholt. A fiatalság szórakozott. A buszok, a gyűjtőhelyekre viszik, vagy onnan hozzák, a szabadidejüket így eltöltő ifjak csapatait. A legnagyobb baj mégsem ez. A baj a semmibe révedő, üres, céltalan tekintetük, beszélgetésük szegényessége, színvonaltalansága, és a benne megnyilvánuló jellemző erkölcsi világuk. Köszönöm, nem kérek belőle! Hol vannak a szüleik, és hol lesznek ezek a fiatalok, mikor ők lesznek gyermekeik édesanyjai, vagy édesapjai?

A Felvidéken és Szlovákiában, Európán belül ijesztő méreteket ölt az alkoholfogyasztás. 2009-ben a pozsonyi gyermekkórházban 78, a kassai kórházban 105 gyermeket kezeltek alkoholprobléma miatt. Átlagéletkoruk a 15 évet nem érte el.

A 2009-ben publikált ESPAD (The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) -kutatás szomorú képet fest Európáról. A kutatás 100. 000, 15 és 16 év közötti fiatalt kérdezett meg az alkoholról, a cigarettáról és a kábítószerekről. A kutatást több mint 30 országban végezték el. Országonként átlagban 3000 gyermek megkeresésével.
Az oly sokszor felmagasztalt Angliában, egy hónapos periódusban, az ötször vagy többször lerészegedettek száma a vizsgált fiatalok 54 százalékát teszi ki. A szülők között készült felmérések beszámolnak arról, hogy a szülők saját maguk veszik meg a gyermeküknek az alkoholt, mondván, hogy úgy is megszerzi, de így legalább tudják kontrollálni gyermekeiket. Milyen érdekes! A szülő úgy nevel, hogy alkoholt vesz a gyermekének. Miért nem úgy, hogy ne kelljen neki alkohol? Ráadásul Angliában a vizsgákat és az iskolai évet lezáró „leeresztéssel” egybekötött ivászatoknak egyre nagyobb tere alakul ki. Ez már halálos áldozatokat is követelt. Vajon gondol erre a szülő, mikor bemegy a boltba, és szeszesitalt vásárol? Vagy bízik a gyermekében? Hogyan, mikor tudatosan hozzájárul a bulikon való lerészegedéséhez. Miféle ellenőrzésről beszél, mikor ő veti el – torzult nevelésével – a gyermek feletti kontroll lehetőségét?

Mit történik hazánkban? A felmérés egy hónapos periódusában a 15-16 éves gyermekek 36 százaléka részegedik le ötször vagy többször, és 19 százalékuk legalább egyszer. Ez azt jeleni, hogy nem telik el hónap, hogy a fiatalok 55 százaléka ne lenne részeg. A részeg fiúk száma valamivel magasabb a lányokénál.
Az elfogyasztott alkohol tekintetében Európában a sör vezet. Magyarországon, a Felvidéken és Szlovákiában, Franciaországban, Svédországban és Görögországban a 15-16 éves korosztály körében legtöbbet fogyasztott szeszesital az égetett szesz. Ez az ivás kulturális hátterét is jellemzi. Az ilyen italok fogyasztásával gyorsabban lehet lerészegedni, bódult állapotba kerülni, miközben a gyermek saját csoportjában magasabb pozícióba kerül, ha nem sört, hanem különböző magas alkoholtartalmú italokat fogyaszt. Miért isznak a fiatalok? A kutatás erre is próbálja megtalálni a választ. A fiatalok leggyakoribb problémáiknak a családot, barátokat, az iskolai gondokat jelölik meg, de nem hanyagolható el a felfokozott szexuális vágyak és kudarcok okozta pszichés megterhelés sem.

A liberális oktatáspolitika az utóbbi években például úgy igyekezett a fiatalok pszichés megterhelésén könnyíteni, hogy lecsökkentette a kötelező óraszámokat, és ellenzett minden szigorúbb fellépést, kontrollt az ifjúság érdekében. Nem ilyen könnyítésekre van szükség. Sokkal nehezebb a fiataloknak értelmes életcélt, munkát és biztonságot adni.

Gyakran hallom innen-onnan, hogy keveset beszélgetünk a gyerekekkel. Ez így van, de amikor már gond van, a kényszeredett beszéd nem elég, szigorú szabályok kellenek, amik kényszerítik a fiatalt a komoly beszélgetésre és szófogadásra. Mondok egy példát. Van egy fiatal, aki havonta ötször lerészegedik, mert olyan csoportba tartozik, amelyik elfogadja, megvan a pozíciója, és még jól is érzi magát ebben a helyzetben. A tanulmányi eredménye gyenge, de őt más nem motiválja, mint a mámoros céltalanság. Hogyan lehet szót érteni ezzel a fiatallal? Hogyan is lehetne, ha a beszélgetésben a szülő nem segít? Ilyenkor csak a szigorú, következetes rendszabályok segítenek. Részben ezért dolgozik a gyermekvédelmi rendszer, de mi történik azokkal, akiket évekig nem vesznek észre? Nekik kellenek a szigorú törvények. Szlovákia már felébredt. Nem csoda, hisz volt ideje megtapasztalni fiataljai alkoholmámorát és annak következményeit. Törvénybe iktatták, hogy 15 év alatti gyermek este 9 óra után nem látogathat olyan szórakozóhelyet vagy rendezvényt, ahol alkoholt is felszolgálnak. Amennyiben ezt mégis megteszi, a szülőt pénzbírsággal sújthatják.

Magyarországon tilos szeszesitallal kiszolgálni és cigarettát eladni 18 év alatti személynek. A cigarettát eleinte megvették a nagyobbak, most már megveszi a 18 év alatti is, és sok esetben a szülő. Csak elvétve tapasztalom, hogy a pénztáros személyi igazolványt kér a fiataltól. Az alkoholt nem a kiskocsma előtt issza meg a 18 éves vagy fiatalabb. Nem egyedül iszik, hanem csapatban, ott pedig mindig adódik, akit kiszolgálnak. Aki idősebbnek látszik, könnyen tud vásárolni. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy gyakran a családokban is könnyen elérhető az alkohol. Épp ezért ez a szabályozás nem elégséges megoldás, ezért a szlovák törvényhez hasonló, garantáltan végrehajtott rendszer, sürgősen bevezetendő nálunk is. Az USA 31 tagállamában törvény tiltja, vagy korlátozza a 21 éves életkor alatti szeszesital-fogyasztást. Angliában szülői hozzájárulással otthon már öt éves kortól fogyasztható alkohol. A legtöbb országban a fogyasztás és a vásárlás alsó korhatárát is megjelölik. Oroszországban például a fogyasztás alsó határa 21 év a vásárlásé 18 év. Másutt a vásárlási és fogyasztási korhatárok általában megegyeznek.

Az oktatásba kötelező jelleggel kell helyet adni a prevenciós óráknak. Hiába indítunk számos programot, a tanulók döntő többsége csak a kötelező, számonkéréssel egybekötött programokat veszi komolyan. Vegyünk egy példát saját tapasztalataimból! Korábbi munkahelyemen prevenciós csoportot indítottam. Egy 300 fős iskolából 3 gyermeket sikerült összeszedni, végül a csoport megszűnt. Természetesen itt az iskola szocializációs közege, a tanulók lakókörnyezete, a szülők kultúrája is fontos, – de most nem ez a lényeg. Pár évvel a kísérlet után az iskola a szabadon tervezhető órakeretébe beillesztette a programot. Attól kezdve minden gyermek részt vett rajta.

Hogy hová jutunk egy mámorban úszó fiatalsággal? Az állam nemtörődömsége a szülők felelőtlenségével párosul, miközben a hazánkba beengedett kultúra azt kiabálja, hogy így élni nem szégyen. Már nincs szégyenérzet, mert azt is megmagyarázták, hogy káros a gyerekekre nézve.

Nyáron újra Sziget Fesztivál, ahol legálisan lehet majd részegedni, keresni a mámort, a szabadság érzetét. A hippi nem építi az államot csak saját magát és kis közösségét. A céltalan szabad élet, a minden kötöttség megtagadása, a szexualitás túlhangsúlyozása, a munka elutasítása, ezekre nem építhet egy állam. A békére építhet, ha a béke az igazságra épül és ez a béke saját társadalmunk és fiatalságunk valódi békéje. Békéje egy tiszta, egészséges, célokkal rendelkező, hazafias, erkölcsös, mindig megifjodó nemzetnek.

A mámortól tisztább érzés valamit felépíteni, mintsem az építő kezeket bódulatba taszítani. Ezt az államnak is kötelező megértenie. A tettek nem maradhatnak el.

(Mészáros Domonkos - Szent Korona Rádió)

Comments

#1

Ezt én is így tapasztaltam, hogy sok ilyen korú úgy érzi, hogy az ő problémáit senki nem érdekli.

a saját érdekemben is elolvastam és elfogadtam a a weboldal felhasználási feltételeit

User login

Poll

Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
Igen, vérprofik
10%
Nem, dilettánsok
74%
Nem tudom
16%
Total votes: 172

Szent Korona Rádió hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!