is Offline Az élet kenyere | Szent Korona Rádió

Az élet kenyere

Az élet kenyere. Az Eucharisztia ünneplése és teológiája" című könyv, mely a Varia Theologica sorozat harmadik köteteként a napokban jelent meg a Szent István Társulatnál, a 2011. január 24. és 26. között megtartott Teológiai Tanárok Konferenciáján elhangzott előadások szövegét tartalmazza.

Az Eucharisztia a keresztény élet, a papi élet, az Egyház életének középponti titka. Az a legszentebb szakramentum, amely kulcsa a szentségi üdvrendnek és valamiképpen összefogja, magába sűríti a teremtés, a megtestesülés, a megváltás és az eszkatológiai beteljesedés misztériumait is. Az Eucharisztia Isten egész üdvgondozásának középponti titka, mert magát Krisztust tartalmazza.

Tarjányi Bélának a tanulmánykötetet megnyitó írása a szinoptikus evangéliumok tanúságtételét vizsgálja meg az utolsó vacsorára vonatkozóan, ahol az üdvözítő áldozatára, a végső önátadásra készülő Jézus az Eucharisztia alapításával és az új szövetség kötésével mintegy elővételezte húsvéti misztériumát és lehetővé tette annak folyamatos megemlékező-megjelenítő ünneplését Egyháza számára.

Az Eucharisztia és az Egyház titkának mély összefüggéseit tárja fel Kocsis Imre tanulmánya a páli levelek, különösen a korintusiakhoz írt első levél gazdag tanítása alapján. A biblikus fejtegetések sorát Takács Gyula írása zárja, mely a János-evangélium és a Jelenések könyve kifejlett Eucharisztia-teológiáját és szimbólumrendszerét mutatja be. Meglepő összefüggéseket, rejtett jelentésrétegeket tár fel ez a tanulmány, és a szent szövegek figyelmes újraolvasására, üzenetük elmélyült szemlélésére hívja az olvasót.

Az Eucharisztia teológiájának biblikus alapjait bemutató első részt egy teológiatörténeti egység követi. Itt Perendy László tanulmánya Szent Cyprianus 63. számú levelének tükrében mutatja be a nyugati Eucharisztia-értelmezés néhány meghatározó elemét, melyeket a karthágói püspök a harmadik század második felében fontosnak tartott megfogalmazni bizonyos eucharisztia-ünneplő gyakorlatok torzulásainak kiigazítása végett. A keleti, görög tradíciót meghatározó Eucharisztia-szemlélet kiemelkedő képviselőjének, Hitvalló Szent Maximosznak a müsztagógiájával foglalkozik Orosz Atanáz írása, mely kiválóan bemutatja, hogy az egyházatya miként kapcsolja össze az Eucharisztia titkát a keresztény hit fő misztériumaival és hogyan tágítja kozmikus liturgiává az Egyház eucharisztia-ünneplését. A patrisztikus hagyomány szálait összefoglaló és az arisztotelészi filozófia létfelfogását is segítségül hívó Aquinói Szent Tamás Eucharisztia-teológiáját tárgyalja a soron következő Bolberitz Pál tanulmánya. Az Angyali Doktor reflexiójának itt bemutatott szemléletmódja és terminológiája a későbbiekben meghatározó lett a katolikus felfogás számára.

A kötet teológiatörténeti része után szisztematikus jellegű tanulmányokat olvashatunk. Ezek közül Puskás Attiláé azokat a törekvéseket vázolja és értékeli, melyek a 20. század közepétől kezdődően arra vállalkoztak, hogy új látószögben – a fenomenológia és perszonalista filozófia hátteréből, illetve az inkarnáció, a feltámadás és az eszkatológiai beteljesedés analógiája alapján – értelmezzék a Trentói zsinatnak a valóságos és szubsztanciális eucharisztikus jelenlétről megfogalmazott tanítását. Dolhai Lajos írása az Eucharisztiának az egész szentségi üdvrendben elfoglalt középponti helyét, a többi szentséggel való kapcsolatrendszerét, valamint az Egyházzal való kölcsönös összefüggését elemzi, mely az ún. eucharisztikus ekkléziológiában nyer teljes kidolgozást. A szisztematikus távlatú tanulmányok sorát az Eucharisztia ökumenikus szempontú tárgyalása zárja Kránitz Mihály tollából, melyben gyakorlati, tapasztalati és pasztorális természetű megfontolásokat is olvashatunk.

A konferenciakötet utolsó nagy egysége kifejezetten az eucharisztikus liturgia kérdéseivel foglalkozik. Ezen belül Liszkai Tamás írása a szentmise antropológiai dimenzióit fejtegeti. Kajtár Edvárd liturgiatörténeti tanulmányának tárgya a papi eucharisztikus lelkiség a 9. századi miseszövegek és kommentárjaik tükrében, figyelembe véve a mai kihívásokat is. Végül, az egész kötetet Szuromi Anzelm kánonjogi reflexiója zárja, mely az Oltáriszentség őrzésére és szentmisén kívüli tiszteletére vonatkozó latin liturgikus fegyelmet mutatja be.

Puskás Attila (szerk.), Az élet kenyere. Az Eucharisztia ünneplése és teológiája, in Varia Theologica 3, SZIT, Bp. 2012.

(Magyar Kurír nyomán Szent Korona Rádió)

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

Trón és oltár (ismétlés)

4:00–5:00
A műsornak nem titkolt célja, hogy a királyság eszmeiségét hirdesse és állítsa alternatívának a mai kor nihilizmusával szemben.
(Kiráyságpárti)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

<<<Zene>>>

5:00–7:00

Korabeli revíziós dalok órája

7:00–8:00

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!