A kenyértörés szeretetközösség, az osztozás révén való egység

XVI. Benedek pápa írt előszót Paul Josef Cordes bíboros A segítség nem az égből pottyan. Segítő szeretet és spiritualitás című könyvéhez.

A Cor Unum Pápai Tanács nyugalmazott elnökének könyve 2011-ben jelent meg Sienában, a Cantagalli Kiadó gondozásában. Előszavában a Szentatya a következő szavakkal méltatja a kötetet: „Örülök neki, hogy Cordes bíboros befogadta és erőteljes szavakkal ábrázolta azt az impulzust, amely Deus caritas est enciklikám egyik célja volt”. A könyv rámutat a caritas, a szeretet szóban rejlő különféle szempontokra. A pápa azon kívánságának ad hangot, hogy Cordes bíboros írásának mondanivalója „hatoljon el a szívekig és a tanítás befogadásán túl vezessen el a szeretetteljes cselekvéshez, a Jézus Krisztussal való mélyebb szeretetközösséghez” – olvasható a L'Osservatore Romano vatikáni napilap március 5-i számában.

Az Apostolok Cselekedeteiben Szent Lukács a születő egyház életének négy fő jellemvonására hívja fel a figyelmet (ApCsel 2,42): „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban”. A kenyértörés a keresztény közösség egyik központi eleme, amely emlékeztet a Feltámadt Krisztus és az emmauszi tanítványok találkozására, illetve az utolsó vacsorára – hangsúlyozza a Szentatya.

A zsidóság körében a házigazda, a családfő feladata volt a kenyértörés, amelyet ima előzött meg, majd a kenyérfalatok szétosztása követett. Jézus mint házigazda és mint övéinek atyai vendéglátója e szokást folytatta kereszthalálála vigíliáján, az utolsó vacsorán. Itt azonban a gesztus új jelentőséggel gazdagodik: Jézus nem pusztán a kenyeret osztja szét, hanem önmagát adja tanítványainak.

A mindennapi életben is kettős jelentése van a kenyértörésnek: a javakban való osztozás és az egység jele. A kenyérben való osztozás erejében az asztalt körülvevő közösség eggyé válik: mindenki ugyanabból a kenyérből eszik. A kenyértörés révén a vendégek is a család tagjaivá válnak. Jézus gesztusa, amellyel a kenyeret megtörte, mély nyomokat hagyott a tanítványok lelkében, ahogy ezt az emmauszi tanítványok elbeszéléséből megtudjuk – írja Cordes bíboros könyvének előszavában XVI. Benedek.

A születő egyházban a kenyértörés kifejezése az Eucharisztiát jelentette, amely megőrizte az új közösség egységét. Az utolsó vacsora emlékezetéből azonban az is világosan kiderül, hogy az Eucharisztia több mint egy egyszerű liturgikus rítus. A kenyértörés önmagában véve a szeretetközösség képmása, az osztozás révén való egyesülés. A keresztények Jézus tettében Isten vendégszeretetének tükröződését látják, vagyis a megtestesült Fiú önmagát adja mint az élet kenyerét. Az eucharisztikus kenyér megtörését tovább kell folytatni a mindennapi életben, vagyis készségesen meg kell osztanunk másokkal, megvalósítva az egységet – emeli ki írásában a pápa.

A kenyértörés egyszerű gesztusában a szeretet a maga végtelen nagyságában nyilvánul meg. A keresztények számára világossá válik a caritas szó új fogalma: az Oltáriszentség váljon kenyértöréssé minden szinten, egyébként nem lesz teljes jelentése. Váljon diakóniává, azaz szolgálattá az önátadásban, a mindennapi életben. A cselekvő szeretet által kifejezett társadalmi gondoskodás soha nem pusztán gyakorlati tett, hanem az önmagát adó Úrral való szeretetközösség mély gyökereiből fakad – szögezi le XVI. Benedek pápa Paul Josef Cordes bíboros könyvéhez írt előszavában.

(Vatikáni Rádió, Magyar Kurír)

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

<<<Zene>>>

3:00–7:00
Zene a tiszta magyar hangon.
(Zene)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

Korabeli revíziós dalok órája

7:00–8:00

<<<Zene>>>

8:00–9:00

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!