is Offline Haditudósító | Szent Korona Rádió

Megjelent a legfrissebb Haditudósító - A Nemzeti Radikális Párt története

A címlapA címlap

Sok izgalmas témával jelent meg a legfrissebb Haditudósító a történelem szerelmeseinek. Alább egy kedvcsináló cikk és a tartalomjegyzék.

Tartalma:

* Szerkesztői bevezető
* Vitéz Tímár István repülőszázados: Zuhanóbombázás III.
* Sepp Lainer: A lovagkereszetes és a tányérsapka, avagy Sepp Lainer és Heinrich Himmler különös találkozása
* Kosaras Péter Ákos: Hadijelentések VI.
* Kosaras Péter Ákos: A német U-hajók sorsa a második világháborúban 1939-1945. VI.
* Sikora László: Günther Degen SS-Hauptsturmführer életrajza
* Hunt Béla: Felrobbantott hidak, elhajtott túszok nyomán a Pruth völgyében
* Szabó Zoltán: Határvadászok. Egy fegyvernem születése X.
* Aktuális
* Schutzbach Csaba: Szálasi Ferenc börtönévei alatt készült szimpátia tárgyak
* Schutzbach Csaba: A Nemzeti Radikális Párt
* Horváth Zoltán: SMS Viribus Unitis A K. und K. Kriegsmarine zászlóshajója
* Kézdi Árpád: Magyar Királyi Folyamerő visszaemlékezés II.
* Pál Mihály: Voltunk, vagyunk, leszünk... Háborús hadisírok és emlékművek hazánkban
* Horváth László: Mennyit ér a Hágai Egyezmény?
* Bodó Mihály: Az Önálló Horvát Állam ejtőernyősei
* A magyar katonazene története: Borsay Samu
* Bartha Béla: Történetek, adomák a katonaéletből

Megrendelhető:

A kéthavonta megjelenő kiadvány kapható a nagyobb újságárusoknál, nemzeti könyvesboltokban. A Haditudósító megrendelhető 700FT ellenében, vagy előfizethető egy évre 4000FT-ért a [email protected] címen, vagy a 06209551162 telefonszámon.

A kiadvány főszerkesztője: Kosaras Péter Ákos

A Nemzeti Radikális Párt története

A radikális pártvezér politikai színrelépése valóban radikális volt. A dátum 1911 május 14 reggele. Áchim András, egy középbirtokos földműves politizálásra adta fejét, hogy szegény sorsú paraszttársait képviselhesse az ország házában.

Támogatottsága oly erős volt, hogy két ízben – 1904-ban és 1910-ben beválasztották a képviselőházba, mint a Magyarországi Parasztpárt békéscsabai jelöltjét. Ideológiáját agrárszocializmusként emlegeti a történelem. Ezt igazolandó az akkori uralkodó osztály nem is nézte jó szemmel. Áchim ellen legalább négy merényletet követtek el és az utolsó sikerrel is járt. Ezen a májusi reggelen nem mások keresték fel pesti lakásán, mint a fiatal Zsilinszky fivérek, Gábor és Endre. Azt követelték tőle, hogy vonja vissza apjukra vonatkozó állításait. Áchim erre botot ragadott és ütlegek közepette akarta őket távozásra bírni. Ekkor dördült el Zsilinszky Gábor, Endre bátyjának pisztolya. A parasztvezér másnap belehalt sérüléseibe. A testvérpárt a gyulai törvényszék és budapesti kúria is felmentette Zsilinszky Endre (a Bajcsy nevet majd vitézzé avatása után vette fel) az ellenforradalom után Gömbös Gyula reformköréhez csatlakozott. A második parlamenti választásokon, mint Egységes Párt-i képviselőjelölt jutott mandátumhoz. Egy év múlva, 1923-ban már azon képviselők között találjuk, akik Gömbös Gyula vezetésével megalakítják a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) Pártot.

A következő választáson, 1926-ban már nem került be az országgyűlésbe. Politikai útjuk Gömbössel 1927-ben vált el, mert Gömbösben egyre jobban az a nézet alakult ki, hogy elképzeléseiket nem lehet a kormánypárton kívül, ellenzékben érvényre juttatni. Erről Zsilinszky hallani sem akart, így került sor kilépésére. Döntését még azzal is nyomatékosította, hogy a Magyar Országos Véderő Egyesületből - melynek alapítója és egy ideig elnöke is volt – kilépett. Az Előörs április 14-i számában valamikori németbarátságát úgy revideálta, mint egyfajta közhelyet a vesztes államok közötti feltétlen barátságról.

Ezen túllépve – egyes történészek véleménye szerint – inkább az olasz fasizmus felé fordult. Mikor Gömbös 1928 szeptemberében hadügyi államtitkár lett, Zsilinszky az Előörs 1928 szeptember 16-i számában emlékeztette barátját a közös politikai múltjukra. A fajvédő párt Gömbös kilépése után több kis pártra esett szét. Ezek közt találjuk a Nemzeti Radikális Pártot is.

Egy új párt megalapítása egyelőre még váratott magára. A „vezetőség” a Szabadság 1930 április 7-i számában köszönetét fejezi ki a debreceni „nemzeti radikálisoknak a szép szervezőmunkáért. Tagjai jórészt egyetemisták és néhány kisgazda volt. Bajcsy-Zsilinszky Endre ez év őszéig szövetségesek után kutatott.

Az márciusban alakult Törpebirtokos és Földmunkáskört (rövidebb nevén Mezőberényi Párt) és a kecskeméti Magyar Szabadság Pártot eszmei támogatásáról biztosította, de ott volt szintén Kecskeméten a Nemzeti Párt nyári alakuló gyűlésén is. Ez utóbbi pártnak olyan vezetői voltak, mint Temesváry László, későbbi nyilasvezér vagy a fajvédő Gálócsy Zsigmond. Utóbbi majd csatlakozik a NRP-hoz.

Tárgyalásokat folytatott régi fajvédő barátjával Eckhardt Tiborral is, aki szintén eltávolodván Gömbös kormánypárti politikájától megalapította a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Pártját. Mikor aztán Eckhardt kisgazda pártja (FKGFmPP) és Gaál Gaszton Agrár Pártja 1930 október 12-én egyesült, mint Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrár Párt, sőt élére Gaál került, Zsilinszky „elvi, de nem személyi háborút hirdetett ellenük”. A Budafoki Keresztény Pártkör ezekben az időkben kölcsönadta helyiségét a nemzeti radikálisoknak, de egyre nyilvánvalóbbá vált az önálló pártalakítás szükségessége.

Zsilinszky az Előörs 1930 november 1-i számában tudatta a lap olvasóit, hogy megalakult a Nemzeti Radikális Párt, szócsöve pedig az Előörs című lap. Alakuló közgyűlése szintén ezen a napon volt, melyen megjelentek az ez évben betiltott Wesselényi Reform Klub volt tagjai is. Sebestény Sándor erről így ír: „Különösen a május 8-án betiltott [WRK] konzervatív tagjai szisszentek föl annak hallatán, hogy a földreform után megtartható legnagyobb birtoktesteket 500 kat. holdban kell majd maximálni. A Magyar Holnap Társaságot képviselő Meizler Károly, a fenyegető német politikai szándékok említésekor elégedetlenkedett. A gazdaságpolitika ostorozása, a Bedeaux-rendszer munkásnyomorító következményeinek elemzése szintén kifakadásokra ragadtatta a wesselényisták egy részét, mivel szerintük a magasabb termelékenység csak a szabad gazdasági verseny útján érhető el. Ez viszont a volt baloldali szociáldemokraták nem hagyták szó nélkül: a radikális párthoz csatlakozó dr. Zsoldos Ernő, Wágner Antal, Takács Ferenc ellene szólt. Csak fokozódotta vitatkozás, amikor Zsilinszky politikai családjainak ismertetésére tért át: ez a kommunista sejtek utánzása hallatszott innen-onnan, mire Oláh György vezetésével több wesselényista kivonult a teremből. A munkástagozat tagjai ezt különösen nem bánták; mint Lőb István megjegyezte, jobb, ha a tisztulás még az elején elkezdődik”. A teljes cikk elolvasható az újságban

(Haditudósító - Szent Korona Rádió)

Ajánló: További nemzeti- és történelmi folyóiratok a Hazai Portán! (x)

Megjelent a legújabb Haditudósító - Hat haditudósító a vörös harctéren

1941 Július elsején hajnalban lépte át a magyar gyorshadtest az országhatárt a Tatár-hágónál.

A legfrissebb Haditudósító tartalma:

* Szerkesztői bevezető
* Vitéz Timár István repülő százados: Zuhanóbombázás II.
* Bolsevista propaganda röplapok 1942.
* Kosaras Péter Ákos: Hadijelentések V.
* Kosaras Péter Ákos: A német U-hajók sorsa a második világháborúban 1939-1945. V.
* Sikora László: Hans Dorr SS-Obersturmbannführer életrajza
* Jagits József: A Tatár-hágón át előre!
* Szabó Zoltán: Határvadászok. Egy fegyvernem születése IX.
* Vitéz Görgey Vince: Hajrá páncélosok! IV.
* Aktuális
* A Magyar Arany Vitézségi Érem legénységi állományú kitüntetettjei - Vitéz Gátmezei József őrmester
* Pál Mihály: Voltunk, vagyunk, leszünk... Háborús hadisírok és emlékművek hazánkban - Esztergom
* Dobay Pál: Német kísérlet a Budapest körüli szovjet ostromgyűrű áttörésére a Pilisen át 1945 januárjában
* Négyesi Lajos: A pilisi német áttörés 1945. január 6-14.
* Háborús Esztergomi Hírek 1945. február 24.
* A Magyar Királyi Csendőrség egyenruhája és felszerelése XIII.
* Kézdi Árpád: Magyar Királyi Folyamerő visszaemlékezés

Megrendelhető

1941 Július elsején hajnalban lépte át a magyar gyorshadtest az országhatárt a Tatár-hágónál. Fekete fenyveseken, sudár tölgyeseken keresztül olyan erővel lendült előre, olyan új volt minden nekünk, annyi élmény ért bennünket, ami három nap alatt alkalmat adott a villámháború érzékelésére, hogy csak az első száz kilométer után tértünk magunkhoz. Az út, keresztül-kasul szelve a Prutecz és a Pruth sebes vízétől, alapos próba elé állította a fiatal magyar gyorshadtest műszaki csapatait.

Már az első lépések után akadályba ütköztünk. Az úttest, a hidak, átereszek felrobbantva, sűrű tankcsapdák mindenfelé és a terep telerakva tányér- és érintő aknákkal. Bámulatos munkát végeztek az utászok. Egész nap csattogott a fejsze, sivított a fűrész, lapát, kapa, csákány szabdalta a köves utat, félmeztelen legények hordták a hatalmas szálfákat és rönköket, boszorkányos gyorsasággal hozták helyre a rombolásokat és tették szabaddá az utat a menekülő vörösök után. Sokszor álltak meg a járműoszlopok türelmetlenül, csak a kerékpárosokat nem tudta semmiféle akadály visszatartani, szakadékokon, zúgó vizeken vitték keresztül, hátukon cipelve járművűket és pillanatra sem szakadtak el a hátráló ellenségtől. Az első éjjelt a szabadban töltöttük, friss hegyi szénában, másnap már „előkelőbb” helyen, a tatarovi szanatórium orvosságszagú termeiben, vassodronyokon háltunk. Mindig valami felrobbantott híd előtt torpantunk meg.

Nem is láttunk eddig ellenséget…

Harmadnap reggel az országúton vártunk megint, amikor megérkezett a dandárparancsnok, vitéz Vörös János vezérőrnagy törzskarával, és az árokparton ülve megbeszélést tartott a parancsnokokkal. Közölte velük az előőrsök jelentéseit, amelyekből kiderült, hogy kevés ellenállásra találnak, sokkal gyorsabban is haladhatnánk a kocsikkal, ha nem lennénk erre az egyetlen kárpáti útra utalva, amelyiket lépten-nyomon akadályok szakítanak meg.Megyünk tovább égő falusi házak, fatelepek között.
Szembe velünk két-háromszáz foglyot terelnek. Feszesen tisztelegnek a rendfenntartó fegyveres ukránok, kalap lengetve üdvözöl bennünket a lakosság. Minden faluban visszatérő jelenetek ismétlődnek a megjelenésünkre. Az ép házakon ukrán és magyar zászlók lengenek, a lakosság virágokat szór a csapatszállító Botondok széles kereke elé.

Jamna községnél minden eddiginél komolyabb akadály állít meg. A húsz méter magas, négyívű hatalmas viadukt egyik ívét robbantották ki. A viadukt alatt zúg a Pruth, itt már mély a vize. Lehetetlen kocsival átmenni. A folyó mellett az innenső oldalon üde zöld mező, derékig érő füve kaszálatlan. Letáborozunk, amíg az utászok félnapi munkával szükség bürüt ácsolnak, amin a nehéz terepjárók is átjuthatnak a túlsó partra. Itt újabb megbeszélést tart a dandárparancsnok és abba belekapcsolódik az időközben odaérkező hadtestparancsnok, vitéz lófő dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy is. A megbeszélésen alakult ki feladatunk: Kolomeán, Horodenkán át előnyomulni a Dnyeszterig. A cél: a menekülő oroszok bekerítése és a visszavonulási útvonalaik elvágása.
Estére kész a híd, de csak az utászok segítségével tudnak a nehéz gépkocsik felkapaszkodni a szemben lévő meredek parton a magas útra. Egyenként tolják fel a kocsikat ezen a kapaszkodón.

A cikk folytatása a Haditudósítóban olvasható.

(Haditudósító - Szent Korona Rádió)

Megjelent a legújabb Haditudósító

CímlapCímlap

Sok érdekes tanulmánnyal, cikkel, forrásanyaggal megjelent Kosaras Péter Ákos főszerkesztésében a Haditudósító.

2009. november -december.
II. évfolyam, hatodik szám.

Tartalomjegyzék:
# Szerkesztői bevezető
# Pottyondy László repülőfőhadnagy: Naplórészletek a szovjetorosz háborúból, 1941
# Kosaras Péter Ákos: Hadijelentések III.
# Sikora László: Boris Kraas SS-Sturmbannführer életrajza
# Hunt Béla: Hat haditudósító a vörös harctéren
# Szabó Zoltán: Határvadászok. Egy fegyvernem születése VII.
# Dokumentum részletek a múltból, 1942 – MUSZ-os túlkapások, panamák a hadműveleti területeken
# Pál Mihály: Voltunk, vagyunk, leszünk…Háborús hadisírok és emlékművek hazánkban
# Hugh Page Taylor: A Farkashorog jegyében – A horvátországi német fegyveres erők intervenciós alakulatai
# Vitéz Görgey Vince: Hajrá páncélosok! II.
# Galván-Marosi: A magyar katonazene története – Lehár Ferenc
# Magyar történelmi nagyságok életrajza – Szent László

Bővebb információért látogasson el a kiadvány honlapjára!

(Haditudósító)

Haditudósító: A német U-bootok sorsa a II.VH-ban (1939-1940)

Összeállítva a Brit Admiralitás, az U.S. Navy, valamint a Német Szolgálati Hivatal adatai alapján.

Leközölve Hans Herlin: Verdammter Atlantik – Schicksale deutscher U-Boot-Fahrer Nannen Verlag, Hamburg 1959

1939. SZEPTEMBER–1940. MÁJUS

U 1 – Elsüllyedt Norvégia déli
partjainál, 1940. április 15-én.
24-en vesztek oda a legénység-
ből. Parancsnoka Jürgen Deecke
korvettkapitány (őrnagy) volt. Ő
is elesett.

U 12 – Elsüllyedt Dover előtt,
1939. október 8-án. Túlélők vol-
tak, 27 fő hősi halált halt. Pa-
rancsnoka, Dietrich von der Ropp
százados is odaveszett.

U 13 – Elsüllyedt Newcastle-től
északkeletre, 1940. május 31-én.
Túlélők voltak. Parancsnoka Max
Schulte százados volt.

U 15 – Elsüllyedt az Északi-ten-
geren, 1940. február 1-jén. Túl-
élők voltak, 25-en odavesztek.
Parancsnoka, Peter Frahm főhad-
nagy is elesett.

U 16 – Elsüllyedt Dover előtt,
1939. október 24-én. 28 fő halt
hősi halált köztük volt Horst
Wellner százados is, a hajó pa-
rancsnoka.

U 22 – Elsüllyedt a Skagerra-nál
(Jammirbucht), 1940. április 25-
én. Túlélők voltak, de 27-én oda-
vesztek. Parancsnoka Karl-Hein-
rich Jenisch százados volt. Ő is
elesett.

A cikk folytatását a Haditudósító legfrissebb számában olvashatja.

(Kosaras Péter Ákos - Haditudósító)

Kapható a legújabb Haditudósító

CímlapCímlap

Kosaras Péter Ákos kiadványának legújabb számának tartalma alább.

Tartalma:

* Kosaras Péter Ákos: Szerkesztői bevezető
* Nikolajew bombázása Írta: Eszenyi Dénes ny. repülő százados, 1941
* Hadijelentések 1940
* A német U-hajók sorsa a második világháborúban 1939-1945
* Sikora László: Bernhard Siebken SS-Obersturmbannführer életrajza
* Szabó Zoltán: Határvadászok. Egy fegyvernem születése V.
* Hat haditudósító a vörös harctéren
* A Magyar Királyi Csendőrség egyenruhája és felszerelése X.
* Pál Mihály: Voltunk, vagyunk, leszünk… Háborús hadisírok és emlékművek hazánkban
* A Magyar Arany Vitézségi érem legénységi állományú kitüntetettjei - vitéz Szabadi Béla karp. őrmester
* Bodó Mihály: „Hozzátok el Titot” - A Waffen-SS ejtőernyős zászlóaljának története II.
* Vae Victis - Otto Weidinger: Tulle és Oradour VII.
* Katonai hírközlés X.
* Aktuális
* A magyar katonazene története - Fichtner (Figedy) Sándor
* Keresőszolgálat
* Magyar történelmi nagyságok életrajza - Árpád fejedelem

(www.haditudosito.com)

Számukra nem volt ismert a félelem és a hadifogság

Camus szerint „semmi kétség, hogy egy háború valóban merő ostobaság, ám ez nem gátolja meg abban, hogy sokáig tartson.” A magyarság számára valóban túlságosan is hosszú időt vett igénybe a vérontás, a “sebek” máig nem gyógyultak be, pedig egyre kevesebben élnek közöttünk a régmúlt idők tanúi.

Vitéz Pávay A Endre ejtőernyős százados négyszer sebesült a második világháború alatt, s azon kevesek
egyike, akik kitűnő szellemi és lelki erőben fogadhatják az utókor kétkedését. Összesen 68-an voltak ejtőernyős tisztek, hárman élnek közülük Magyarországon, ketten Ausztráliában. A többiek felett pedig már egy sokkal nagyobb úr ítélkezik, mint az utókor.

- A vitéz Bertalan Árpád ejtőernyős Ezred olyan alakulat volt, amely csaknem minden harcát az ezeréves
magyar haza földjén küzdötte végig, valódi honvédő harcként…

- Így történt. Az ezrednek nevezett, de valójában két megerősített zászlóaljból álló, sőt a harcok során egy-
egy zászlóajnyi veszteség miatt alig századnyi létszámra csökkent ejtőernyős egységek egyedülálló, katonailag alig megmagyarázható harci cselekményeket hajtottak végre a bevetések nyolc hónapja alatt. Az egységek a támadásokat időlegesen megállították, sőt vakmerő ellentámadásokat is indítottak. Ennek „eredményeként” a harcok igen nagy áldozatot követeltek, a tiszti és tiszthelyettesi kar, a tisztesek és honvédek fele elpusztult. A sebesültek száma becsülhetetlen.

- Az első éles bevetésre induló gép lezuhant Veszprémben.

- Arra emlékezve, április 12-én minden évben, déli 12 órakor vitéz Bertalan Árpád sírjánál találkozunk. Újabban már az özvegyek és a gyerekek jönnek meghívó nélkül.

- A baleset nagyon rossz ómen volt. Nem tartottak ettől?

- Nem. Sőt, bármilyen furcsa is, mi túlélők arra gondoltunk, hogy miért nem lehettünk közöttük? Az ejtőernyősök a háborút egy jó bulinak vették, ahol megmutathatták, hogy mit tudnak valójában. Később, az isaszegi harcoknál dombtetőn védekezett egy századunk, ahol több mint 80 százalékos veszteségünk
volt. Tény, hogy a jelszavunk az volt: „halálfélelmet és hadifogságot nem ismerünk”.

- Nem is nagyon szerette önöket az ellenfél.

- Tudomásom szerint egészen 1945 januárjáig nem akadt közülünk hadifogoly. Nem volt divat a megadás,
ezért tiszteltek, féltek minket az oroszok.

- Tény, hogy igazi deszant bevetésre nem kerülhetett sor, „földön” harcoltak végig…

- Három komolyabb ellentámadást indítottunk, ezen túl többnyire csak védekeztünk. Borzalmas volt a szovjet tűzerő fölénye, ezért rengetegen megsebesültek a harcok során.

- Kevesen ismerik a maiak közül az ejtőernyősök névadóját. Ki volt valójában vitéz Bertalan Árpád?

- Hazánk 1100. évfordulójára emlékezve Somogy Győző festőművész megfestette és a Néprajzi Múzeumban kiállította a magyar hősök arcképcsarnokát. Közöttük van Árpád fejedelem, Szent István, Szent László, Hunyadi Mátyás, Dobó István, Zrinyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Damjanich József, Bem József mellett az I. világháború hőseként vitéz Bertalan Árpád és vitéz Szügyi Zoltán ikonja is. Bertalan Árpád jellemző tulajdonsága volt a bátorság, az emberség, a katonáiról való szerető gondoskodás. Saját életét nem féltette, de beosztottaiért, testi épségük védelméért mindent megtett hősi halálig. A bátor embereket szerette, de a könnyelműséget, az értelmetlen kockázatot nem tűrte.

- Említett egy érdekes tényt: valóban sok esetben tovább harcolt a magyar, mint a német?

- A német Lovagkeresztesek lapjában megjelent, hogy a magyar Szent László Hadosztály és az ejtőernyősök még 1945. május 11-én harcoltak Ausztriában, azért, hogy angol zónába kerülhessenek.

- Mit szól ön a sokat ünnepelt április 4-i dátumhoz?

- Azt, hogy én még április 12-én küzdöttem a Muránál.

- És négyszer sebesült.

- Mindig közelharcban. Először a brjanszki erdőben a partizánok ellen. Legsúlyosabban 1944. október 6-án,
amikor géppisztolysorozattal végiglőtték az oldalamat, azóta 75 százalékos hadirokkant vagyok.

- Megbecsülte a hazája?

- Életem során mindig többet kellett tennem azért, hogy elismerjenek. Nem is nagyon beszéltem az emlékeimről, s kérem, az írásban is szorítson háttérbe, ha lehet.

(Tihanyi Tamás, Haditudósító, 2009. 3. szám)

Megjelent a Haditudósító legfrissebb száma

A Haditudósító legfrissebb számában Eszenyi Dénes tollából a "Bombázók támadása" címet viselő írást olvashatják, ezen felül Drilewanger SS-Oberführer életrajzát, a Magyar Királyi Csendőrség egyenruhájának és felszerelésének bemutatása folytatódik a 9. résszel.

A tartalomból röviden:
Bombázók támadása, írta: Eszenyi Dénes ny. repülő százados, 1942;
SS-Brigade „Dirlewanger”,
A magyar katonazene története - Doroszlay Károly,
Dr. rer. pol. Oskar Dirlewanger SS-Oberführer der Reserve életrajza,
Határvadászok.
Egy fegyvernem születése IV.,
A Magyar Királyi Csendőrség egyenruhája és felszerelése IX.,
A Magyar Arany Vitézségi érem legénységi állományú kitüntetettjei - Pataky (Pilipár) Dezső őrmester,
Voltunk, vagyunk, leszünk…,
Háborús hadisírok és emlékművek hazánkban,
Vae Victis - Otto Weidinger: Tulle és Oradour VI.,
Ejtőernyőseink hősi harcai Kréta szigetén
Számukra nem volt ismert a félelem és a hadifogság
Vitéz Pávay A. Endre százados emlékezése
„Hozzátok el Titot” - A Waffen-SS ejtőernyős zászlóaljának története
Ejtőernyősök indulója
Katonai hírközlés IX.
Keresőszolgálat
Magyar történelmi nagyságok életrajza - Szent István II.

További információért látogasson el a folyóirat honlapjára.

(Szent Korona Rádió)

Aki lefújta a Valkür hadműveletet: Generalmajor Otto-Ernst Remer

Otto-Ernst RemerOtto-Ernst Remer

A Haditudósító márciusi-áprilisi számában található cikk nyomán.

Otto-Ernst Remer 1912-ben született. Rögtön az érettségi után, 1933-ban lépett be a hadseregbe, ahol tehetsége révén gyors előmenetelt ért el. 1943-ra, már mint őrnagy szolgált a német hadseregnél.

Harkov térségében vívott utóvédharcokban, többszörös orosz túlerő ellen, saját erősítés és támogatás hiányában több napig kitartott. Ezért a tettéért megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét.

1943. végén Harkov térségében egy ellentámadást irányított személyesen, mely támadás majdnem összeomlott a hirtelen felbukkant orosz páncélosok tüzében. A rádióirányítás megszűnése után személyesen adta ki a parancsot minden egyes páncélosnak, nem törődve az ellenséges tűzzel. Sikerült kikényszeríteni az áttörést, amiért megkapta a Lovagkeresztje mellé a tölgylombok ékítményt, melyet személyesen Adolf Hitlertől vett át november 20-án.

1944. május 1-jén Berlinbe helyezték, így döntő szerep juthatott neki az Adolf Hitler elleni merénylet és összeesküvés idején. Személyesen hívta fel Hitlert, és kapott tőle tejhatalmat az összeesküvés leverésére.

1945. áprilisában -mint vezérőrnagy-, több mint 10.000 főt, főként gyermeket és nőt sikerült evakuálnia a bolsevik terror elől.

Ő maga 1945-ben esett amerikai hadifogságba. 1947-ben szabadult és részt vett a "Sozialistischen Reichspartie" elnevezésű jobboldali párt megállapításában, melyet hamarosan be is tiltottak. Remer sem úszta meg a holokauszt tagadás vádját, amiben el is ítélték, mely miatt menekülnie kellett. Később visszatért hazájába, ahol szélsőjobboldali pártok és szerveződések közelében találjuk. 1994-ben, 22 hónapos börtönbüntetés miatt Spanyolországba szökött, ahol le is telepedett, majd 1997. október 4-én elhunyt.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Haditudósító márciusi-áprilisi számában, Sikora László tollából, melyből, a fenti összesítést készítette Barcsa Gábor.

A kéthavonta megjelenő kiadvány kapható a nagyobb újságárusoknál,
nemzeti könyvesboltokban. A Haditudósító megrendelhető 700FT ellenében, vagy előfizethető egy évre 4000FT-ért a [email protected] címen, vagy a 06209551162 telefonszámon.

A kiadvány főszerkesztője: Kosaras Péter Ákos

(Szent Korona Rádió)

Megjelent a Haditudósító legfrissebb száma

Kosaras Péter Ákos szerkesztésében jelenik meg a Haditudósító című folyóirat, amelyik leginkább a történelmi-hadászati érdeklődésűek számára kínál érdekfeszítő olvasnivalót.

A tartalomból

Kosaras Péter Ákos: Szerkesztői bevezető
Kortárs irodalom - Felderítő repülők
Írta: Fáy Ödön repülő százados, 1942
Kosaras Péter Ákos: 37. SS-Freiwilligen-Kavallerie-Division „Lützow”
Sikora László: Waldemar Fegelein SS-Standartenführer der Reserve életrajza
Szabó Zoltán: Határvadászok. Egy fegyvernem születése III.
Bernard János: Katonai hírközlés VIII.
A Magyar Királyi Csendőrség egyenruhája és felszerelése VIII.
Schutzbach Csaba: A VDU - Magyarországi német szervezetek a két világháború között VI.
Sikora László: Aki lefújta a Valkür hadműveletet: Generalmajor Otto Ernst Remer
Pál Mihály: Voltunk, vagyunk, leszünk…
Háborús hadisírok és emlékművek hazánkban
Vae Victis - Otto Weidinger: Tulle és Oradour V.
Sőregi Zoltán: In memoriam Lédermayer László - naplórészletek, 1943
A múlt slágerei - Bombázó induló - Flieger sind Sieger
Bolsevista propaganda röplapok a magyarországi hadszíntérről 1945
Waffen-SS haditudósítók - Fényképészek
A Magyar Arany Vitézségi érem legénységi állományú
kitüntetettjei - Vitéz Rákosi Lajos tartalékos szakaszvezető
Magyar történelmi nagyságok életrajza kiknek nevét a honvéd
csapattestek viselik - Szent István
A magyar katonazene története - Fricsay Ferenc

(Szent Korona Rádió)

Megjelent a Haditudósító legfrissebb száma

Kosaras Péter Ákos szerkesztésében jelenik meg a Haditudósító című folyóirat, amelyik leginkább a történelmi-hadászati érdeklődésűek számára kínál érdekfeszítő olvasnivalót.

A tartalomból

- Kosaras Péter Ákos: Szerkesztői bevezető
- Kortárs irodalom - Repülés felhőben, ködben és éjszaka II. rész, Írta: Tímár Gyula repülő százados, 1942
- A Magyar Királyi Csendőrség egyenruhája és felszerelése VII. rész
- 31. SS-Freiwilligen-Grenadier-Division
- Wilhelm Trabandt SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS életrajza
- Katonai hírközlés VII. rész
- A Magyar Arany Vitézségi érem legénységi állományú kitüntetettjei
- Vitéz Somogyi Pál JU-86-os hajózószerelő-lövész visszaemlékezése, 1941-1945
- A múlt slágerei
- Voltunk, vagyunk, leszünk...Háborús hadisírok és emlékművek hazánkban
- Aktuális
- Határvadászok. Egy fegyvernem születése II. rész
- A VDU - Magyarországi német szervezetek a két világháború között V. rész
- Vae Victis - Otto Weidinger: Tulle és Oradour IV. rész
- Budapest ostroma
- A 15. kerékpáros zászlóalj Kárpátalján
- Tasnádi Frigyes visszaemlékezése III. rész - Hadifogság
- Magyar történelmi nagyságok életrajza - József nádor főherceg
- A magyar katonazene története - Fricsay Richárd Alajos III. rész
- Keresőszolgálat

(Szent Korona Rádió)

Syndicate content

User login

Poll

Szent Korona Rádió hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!