Újabb rovásírásos helységnévtáblákat avattak Csallóközben

A hétvégén 5 újabb csallóközi település – Illésháza, Kismagyar, Tonkháza, Bélvata és Rónya – gazdagodott rovásírásos helységnévtáblával.

Az ünnepség Illésházán kezdődött szeptember 29-én (szombaton) 14 órától. A helyi művelődési házban Molnár Attila, a Csenkey Baranta csapat vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy hagyományaink megőrzésének, megélésének kulcsfontosságú szerepe van a magyarság megmaradásában. Ezért is tartják nagyon fontosnak a baranta, az ősi magyar harcművészet gyakorlását és átadását a fiataloknak. Innen jött a rovásírásos helységnévtáblák elhelyezésének ötlete, hiszen ezzel is jelezzük, hogy itt olyan magyar emberek élnek, akik büszkék múltjukra, hagyományaikra és fontos nekik a magyar kultúra, a magyarság megmaradása szülőföldjén, még akkor is, ha a világ urai igazságtalan békediktátumokkal elszakították az itt élő magyarokat Magyarországtól. Már Napóleon is tudta, hogy egy nemzetet csak úgy lehet teljesen leigázni, ha elvesszük a múltját, elvesszük azt, amire büszke lehet. Amit Napóleonnak nem sikerült megtennie a magyarsággal, azt azóta sok nép szeretné elérni, sokan örülnének neki, ha a magyarok elfelednék dicső múltjukat és inkább a globalizáció útját járnák. A Csenkey Baranta csapat minden erejével azért küzd, hogy ez ne így legyen. Molnár Attila bevezetőjét követően a pozsonyi Varga Anita előadásában hangzott el három ének. Elsőként az „Elindultam szép hazámból..." kezdetű népdalt adta elő, másodikként Koltay Gergely szerzeményét, a Honfoglalás filmből és a Kormorán koncertekről is ismert „Kell még egy szó" című dalt, harmadikként pedig Révész Sándor dalát, Vigyázz a madárra címmel. Ezután dr. Salgó Gabriella tartott előadást a rovásírásról, melyből sok érdekességet megtudhatott a hallgatóság ősi magyar írásunkról. Az előadás után mind az öt faluban külön-külön tartottak egy rövid beszédet, majd ünnepélyesen lelepleztek egy-egy helységnévtáblát a 14-ből és régi magyar szokás szerint ostorcsapásokkal üzentek az égieknek.

Illésháza határában dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, nemzeti jogvédő mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy bár egyesek úgy gondolják, hogy ez valami rettenetes dolog, ez nem igaz. Arról van szó, hogy megjelöljük a magyarlakta területeket olyan jelekkel, melyek a több ezer éves hagyományunk részei. Innentől kezdve ez egy megállíthatatlan, pozitív értelemben vett ragály lesz, amely gyógyító erővel fog hatni egy olyan világban, ahol rengeteg rossz hatás éri az itt élő embereket. Nemzetközi szinten nem akarnak rajtunk segíteni, magunkra vagyunk utalva, saját magunk felelőssége az, hogy a megtartó hagyomány erejével, a közösség összefogásának erejével, összeölelkező településközösségekkel, egyszerűen azt mondjuk, hogy mi itthon vagyunk, és a saját szabályainkat saját magunk szabjuk meg. Itt az tud előre jutni, aki bátran előremegy, és nem foglalkozik a visszahúzó erőkkel, a kishitűséggel, a gyávákkal, a megalkuvókkal, az árulókkal, hanem azt nézi, hogy kinek a kezét lehet megfogni. Minden nagy történelmi folyamat így indult el, 1848. március 15-én is néhány fiatal összeült, lázas szervezgetéssel elkezdték összeírni a 12 pontot és ma már az utolsó kisiskolás is tudja ezt a 12 pontot, és tudjuk, hogy ez a 12 pont a mai napig nem valósult meg. Nekünk magyaroknak az a feladatunk, hogy ne engedjük, hogy más határozza meg az életünket. A betelepülőknek meg kell jegyezniük, hogy ha idejönnek, akkor tisztelniük kell az itt élők hagyományait és nem irányulhat semmilyen tevékenységük arra, hogy az itt élő emberektől elvegyék a történelmüket, elvegyék a jövőjét, a lehetőségeiket – fogalmazott dr. Gaudi-Nagy Tamás.

Illésháza új tábláját Gaudi-Nagy Tamás és Rajcsányi Árpád leplezték le. Kismagyar volt a következő állomás, itt Kiss Tibor református lelkész tartott beszédet, majd Salgó Gabriella és Molnár Attila leplezte le a rovásírásos táblát. Tonkházán a társszervező csapat, A Magyar Megmaradásért polgári társulás elnöke, Aranyossy Szabolcs fejtette ki gondolatait, majd Molnár Attilával közösen leleplezték az új helységnévtáblát. Bélvatán a Csenkey Baranta csapat vezetője, Molnár Attila mondott beszédet, ezután Mózes Gabriella és Rajcsányi Árpád közreműködésével vált láthatóvá a község rovásírásos táblája. Rónyán Bohák Csaba osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel, majd Mózes Tamás ás Rajcsányi Árpád leplezték le a helységnévtáblát. Az avatás után a résztvevők elénekelték a magyar Himnuszt és a Székely Himnuszt, majd egymás kezét megfogva, egy nagy kört alkotva közösen elszavalták a Magyar Hiszekegy első sorait. Ezt követően a szervezők őzgulyással vendégelték meg az avatásra összegyűlt embereket.

(Czintula Búss Gyöngyi, Felvidék.ma)

Comments

#1

Ez jó dolog, csak kár, hogy az Á betűk olyanok lettek, amilyenek. Kevésbé használjuk ma már ezt a fajtát, ami abban különbözik az A-tól, hogy az alsó vonala átmetszi a függőlegeset. Sajnos ha valaki beírja a Google-be, hogy ,,rovásírás'' (egyébként szerintem a ,,rovás'' szerencsésebb elnevezés lenne), akkor első találatként ezt a nem túl jó ábécét adja, úgy látszik, ezek a táblaállítók is ezt használták utánajárás nélkül.

A rovas.info honlapot érdemes nézni, ott naponta friss és érdekes híreket olvashatunk a rovásról (pl. hogyan állítanak be idegen körök ,,nemzetinek'' látszó szervezeteket egy idegen szabványtervezet támogatói közé.)

a saját érdekemben is elolvastam és elfogadtam a a weboldal felhasználási feltételeit

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

<<<Zene>>>

18:30–0:00
Zene a tiszta magyar hangon.
(Zene)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

Éjfél

0:00–0:15

<<<Zene>>>

0:15–2:00

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!