Összefogott nemzet és egyház az Igazság Napján

Vármegyések falanxa

Az erdélyi magyarság ismét bebizonyította, hogy szabadon, istengyermeki méltóságában akar élni ősei földjén és nem tűri tovább az elnyomást, felülemelkedik a karhatalmi önkényen. Súlyos bilincsek repedtek meg negyed töménnyi magyar hagjára, szíveinek dobbanására, fohászuk átütő erejére.

Szeptember elsején az erdélyi magyar történelmi egyházak felhívásának eleget téve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezetei is nagy számban vettek részt az erdélyi egyházi ingatlanok visszaállamosítása elleni sepsiszentgyörgyi demonstráción, emberi, nemzeti és keresztény jogainkat követelve. A helyszín a Székely Mikó Kollégium előtti útszakasz volt.

Az Igazság Napjára összegyűlt mintegy 25 ezer tüntető a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium református egyháznak való visszaszolgáltatása miatt három év börtönbüntetésre ítélt Restitúciós Bizottság három erdélyi tagjának - Marosán Tamásnak, Markó Attilának és Silviu Climnek meghurcolása, megfélemlítése, történelmi magyar egyházi intézményeink román karhatalmi visszaállamosítása, az 1989 utáni restitúció etikátlan akadályozása ellen tiltakozott. A bírósági ítélet megállapítása szerint a bizottság tagjai a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalt károsították meg, holott a per folyamán a hivatal jelezte: ők nem tartanak igényt az épületre, mert az a református egyházé. Az ingatlan visszaállamosítása és a restitúciós bizottság erdélyi tagjai elleni hajtóvadászatot megelégelve Sántha Imre bikfalvai lelkipásztor és hívei július óta tiltakozó akciósorozatba kezdtek. A kezdeményezés erdélyi nemzeti ellenállási akcióvá nőtte ki magát, amelyhez csatlakoztak az egyházak és politikai szervezetek is.

Erdély minden részéről érkeztek tüntetők, zászlókkal, transzparensekkel. Sepsiszentgyörgy városában a székelység szeptember 1-én egyöntetűen kijelentette, hogy nem engedi javait elrabolni és megvédi hazájának minden darabját. A román karhatalmi önkényt, egyházainkat érő sorozatos megfélemlítéseket, diszkriminációkat pedig egy akarattal utasítja vissza.

A tüntetés déli 12 órakor kezdődött. Felszólalók Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tőkés László EP képviselő, az erdélyi történelmi magyar református, katolikus, unitárius és evangélikus egyházak vezetői, képviselői és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke voltak. Régóta elhallgatott szavak, jogos követelések hangzottak el a tüntetésen.

Az erdélyi magyarság ismét bebizonyította, hogy szabadon, istengyermeki méltóságában akar élni ősei földjén és nem tűri tovább az elnyomást, felülemelkedik a karhatalmi önkényen. Súlyos bilincsek repedtek meg negyed töménnyi magyar hagjára, szíveinek dobbanására, fohászuk átütő erejére. Az egyházi méltóságok kemény szavakkal illették a román zsarnoki rendszert és párhuzamot vontak a jelenlegi áldemokrácia és a kommunista diktatúra között.

A beszédek alatt számos alkalommal masszív erejű skandálás indult meg a tömegből. Többek között elhangzott a Vesszen Trianon!, Vissza, vissza, mindent vissza!, Igazságot Magyarországnak! örökérvényű jelszavak. A rendezvény alatt incidens nem történt, de azt megelőzően a reggeli órákban a karhatalmisták letartóztattak néhány fiatalt, akik a tüntetésre érkeztek. A román sünök gyáva módon potenciális veszélyforrást láttak egy láncot díszként viselő tizenéves rockerben, egy zászlórúdban és a fiú többi társában, akik között lányok is voltak. Szerencsére a fiatalok nem kaptak büntetést és szabadon távozhattak a rendőrségről, ahol a karhatalom láncoskutyái figyelmen kívül hagyták emberi jogaikat. A fiatalok becsületére legyen mondva, lelkesedésükből mit sem veszítve csatlakoztak felvonuló nemzettársaikhoz, a balkáni megfélemlítés tehát nem érte el célját.

Jó érzés volt látni a tettrekész székely népet kinn az utcát, Isten szabad ege alatt. Kimondhatjuk, hogy hosszú idő után végre összefogott a nemzet és egyház, mint egykoron, a szent, győztes háborúk idején.

A karhatalom klánja és médiái eddig úgy intézték ügyeiket, hogy az emberket otthon tartsa. A bukaresti vezetők ugyanis azt szeretik, ha a nép otthon ül, hallgat és csak akkor mozdul, amikor ők akarják. Ennek a kényszerű medvetáncoltatásnak azonban vége! Az RMDSZ-re nem jellemzőek a radikális lépések, ebből a helyzetből azonban ők sem tudtak hova hátrálni és ki kellett lépniük az eddig kényelmes, ezek után azonban elviselhetetlenné vált passzivitásból.

A Mikó ügy szépen be van csomagolva, forradalmi eszmékkel összefonva, de legbelül valami nincs rendben, ahogyan a többi erdélyi és partiumi egyházi ingatlanvagyon, közbirtokossági tulajdon, Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem visszaszolgáltatásáról szóló ügy konkrét megoldásának elodázása sem. A bukaresti kényszerhatalom még mindig képtelen szembenézni a múlt hibáival, nem tudja jó szívvel kiengedni görcsös szorításából a kommunista hatalom alatt elorzott magyar történelmi egyházi javakat! Még akkor sem, ha ebben az őrült tempóban az állam vesztébe rohan és hibát hibára halmozva beleroppan a saját maga által okozott káoszba.

A felszólalók között a rendezvény kezdetén nem találtuk Sánta Imre lelkészt aki, több mint 50 napon keresztül tüntetett a Mikó kollégiumért. Szerencsére, amikor mindenki a nevét skandálta, felengedték a színpadra. Ő volt az, aki a jelenlévők tudtára adta, hogy elvitték a zászlóhordozó fiatalokat. Vajon mi okból nem volt ott a felszólalók között az oroszlánszívű lelkész? Talán azért, mert a tüntetést megelőzően kiadott egy nyilatkozatot, amelyben kifejtette nemtetszését annak kapcsán, hogy egyesek akarták sajátítani és kampány eszközeként felhasználni a tüntetést. Sánta Imre ki akarta kiáltani az autonómiát, amelyet végül a megjelentek többször, hosszú percekig követeltek egybehangzóan, egy szívvel törve át a hallgatás falát, követelve önrendelkezésünket. Óriási teher, hatalmi nyomás nehezedett Sánta Imre a vállára, amelyen végül mégis sikerült felülemelkednie, a Szentlélek ereje utat tört magának.

Az Igazság Napján megjelentek több órán át, a tűző napon egy szívvel-lélekkel álltak ki örökségünkért, a templomért s az iskoláért, megmaradásunkért. A mentő többször is közbe kellett lépjen, sokan lettek rosszul, a vármegyések sorfalát azonban nem lehetett megbontani. A tüntetés szervezése, buszok indítása, jogainkért kiáltó transzparensek nagy számú készítése profi készültségre vall.

Az erdélyi vármegyések ismét példát mutattak helytállásból, megmutatva égi és világi hatalmaknak, hogy a Szent Korona választottjait nem lehet kirekeszteni, sem elrettenteni hivatásuktól, mert emberi dimenziókon túlmutató szövetségben teljesítenek sokszor emberfeletti, mégis dicső küldetést. Lelkiismeretükhöz, Szent Koronára tett esküjükhöz hűen a HVIM tagjai időt, energiát nem kímélve újból egy közös célért gyűltek össze Erdély és Partium minden részéről, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Erdővidékről, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Nagyváradról, Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról és Erdély tündérkertjének többi részéből.

Az Igazság Napja egy nagyon időszerű, szükséges rendeződési folyamatot indított el, amely hosszú évek után végre kimozdította az erdélyi magyarságot, történelmi egyházaink jogköveteléseit a holtpontról, a közöny, passzív csodavárás illúzióinak zsákutcájából és megindította a cselekvés, önrendelekezés, lelki-szellemi és fizikai függetlenedés útján, ráirányítva a nemzetközi közvélemény figyelmét is a tarthatalan romániai állapotokra, amely lassan már sem Istent, sem embert nem tart tiszteletben.

Nagyon fontos azonban, hogy a pozitív indulás ne veszítsen kezdeti lendületéből és a lángot ne hagyjuk kialudni, hanem újból gyűljünk össze Erdély, a Kárpát-haza minden pontján jogaink erőteljes érvényre juttatásáért. Régi szabály szerint a jövőben is csak az lesz a miénk, amit együttes erővel kiharcolunk magunknak. A magyarországi politikának a Jobbik példás nemzetpolitikáját követve határozottabban kell kiállnia az elszakított nemzetrészek magyarságáért, ahogyan ezt más európai országban is teszik. Ki kell lépni a fényre, egyesíteni erőnket, amelyeket idegenek próbáltak megbontani. Rendezni kell sorainkat és hadrendbe állva masszív lelki-szellemi-fizikai falanxot alkotva küzdeni rég áhított, megérdemelt győzelmünkért.

A diadal Sepsiszentgyörgyön talán éppen olyan karnyújtásnyira volt tőlünk, mint 2006 október 23-án. Határozott, rendezett nekirugaszkodásnak, első ütközetnek, bátor lelki hadviselés kezdetének azonban úgy érzem nagyon is méltó volt. Céljainkat azonban további szinten kell győzelemre vinni, amely most már reális közelségbe került.

Sepsiszentgyörgy példáját követve a magyar történelmi egyházak és a nemzet ismét össze kell fogjon, mert Erdély és Partium más részein a Székely Mikó ügyével nagyon is összefüggő, történelmi keresztény egyházaink elleni államhatalmi intézkedések indultak! Aggasztó jelek hívják fel figyelmünket nap mint nap Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Zilahon, Marosvásárhelyen és sarkallnak bennünket aktívabb és határozottabb fellépésre.

A szakralitás nemzeti őserővel egyesülve legyőzhetetlen hatalmat képvisel, amely képes összekötni az eget a földdel. Elég erős, hogy porrá zúzzon rozsdás alvilági bilincseket, elvásott veres csillagokat és újjá tudja építeni Szent Koronánk apostoli birodalmát, az országot, amely mindig a miénk volt és a jövőben is az marad, ha méltóak maradunk hozzá és rendületlen hittel, hűséggel, bátorsággal védjük és építjük.

Lokodi Ferenc Attila, Tóth Bálint

(Szent Korona Rádió)


Comments

#1

Elismerésem a szervezőknek és a megjelenteknek is,külön az erdélyi HVIM-nek.

#2

Összefogással eredményt lehet elérni.

a saját érdekemben is elolvastam és elfogadtam a a weboldal felhasználási feltételeit

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

<<<Zene>>>

18:30–21:00
Zene a tiszta magyar hangon.
(Zene)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

Radics Béla emlékóra

21:00–22:00

<<<Zene>>>

22:00–0:00

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!