Megeszi a pénzünket az infláció

Tovább gyorsult, és olyan szintet ért az infláció, ami már a megtakarításokat veszélyezteti. Akinek van egy kis dugipénze, annak érdemes most vásárolni, akinek viszont nincs, az többszörösen is megissza az árdrágulás levét.

Szeptemberben 6,6 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami négyéves csúcs. Az árindex az élelmiszerek, dohánytermékek drágulása miatt ugrott meg. Az elemzők szerint az infláció elérte csúcspontját, a következő időszakban csökkenésre lehet számítani.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgtója szerint, bár lehet még olyan egyedi inflációnövelő hatásokkal számolni, mint az olaj világpiaci árának emelkedése vagy az élelmiszerek drágulása, ezeknek nem lehet olyan számottevő hatása, amely továbbra is fenntartaná a gyorsuló inflációs pályát. Jövő januártól pedig az idén év elején életbe lépett adóemelések hatása is kiesik, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb inflációs jelentése szerint akár 5 százalék alá süllyedhet az infláció.

Keresni kell a jó ajánlatokat

Az infláció tehát várhatóan csökkenni fog, ám a szeptemberi adat egy nem sűrűn előforduló esetet eredményezett: az áremelkedés üteme meghaladja a jegybanki alapkamat szintjét. Ennek azért van jelentősége, mert az alapkamat befolyásolja a banki kamatokat, ezen keresztül pedig a megtakarításokon elérhető nyereséget. A kamatok esetében a nominális kamat mellett az úgynevezett reálkamatot is figyelni kell, ez mutatja meg, hogy az infláció hogyan eszi meg a pénzt, azaz elértékteleníti-e a megtakarításokat.

Ha az alapkamat és az infláció is a mostani szinten maradna, vagyis 6,5 százalékos kamat mellett 6,6 százalékos lenne az infláció, akkor a reálkamat mínusz 0,1 százalékos, vagyis a megtakarítás értéke nem növekszik, hanem csökken. Ez azt üzeni a befektetőknek, hogy hiába van félretett pénzük, nem feltétlenül járnak jól, ha valóban megspórolják. Persze ez csak elméletben igaz, ugyanis a bankok közötti verseny magasabb betéti kamatokat eredményez, és pillanatnyilag az államnak is érdekében áll, hogy magas hozamok mellett az állampapírok felé terelje a megtakarítókat.

A Bankráció.hu összehasonlító portál adatai szerint 100 ezer forint lekötött betétre 4,25-7,25 százalékot fizetnek a pénzintézetek, a legmagasabb ajánlatokkal meg lehet haladni az inflációt. Még jobban jár az, aki az inflációkövető államkötvényeket választja, ezek a papírok a pénzromlás mértéke felett garantált nyereséget fizetnek.

Most érdemes vásárolni, beruházni

A csökkenő vagy akár már negatív reálkamatos környezetben az is ésszerű döntés, ha valaki előre hozza a később amúgy is esedékes vásárlásait, hogy ezáltal később ne kelljen a kiválasztott termékekért többet fizetnie. A lakosság nagy része erre ugyan most nem képes, de elvileg az inflációnak és az alacsony kamatoknak lehetne fogyasztásbővítő hatásuk. A belső kereslethez hasonlóan roppant gyenge számokat produkáló beruházásoknak is kedvezhet a süllyedő reálkamat, hiszen ilyen környezetben a piaci szereplők olcsóbban jutnak pénzhez, ennek eredményeként a beruházások jobb megtérülést hozhatnak.

A kedvező hatások azonban eltörpülnek a negatív szempontok mellett, mivel az infláció erősen sújtja a rosszabb anyagi körülmények között élőket, akik ráadásul sokkal nehezebben tudják az érdekeiket érvényesíteni, és lépést tartani az áremelkedés ütemével. Ezért is nevezik a szegények adójának az inflációt, és a társadalomnak ez a része az, amelyik az úgynevezett inflációs adót is megfizeti. Ez az a veszteség, amelyet azért szenvednek el a vásárlók, mert a magasabb árak miatt kevesebbet tudnak vásárolni.

Harc az infláció őrei között

Az infláció elleni harc egyik legfontosabb eszköze a jegybanki alapkamat, ám a rátát meghatározó monetáris tanácsban komoly feszültség alakult ki az utóbbi hónapokban. Az úgynevezett belső tagok, Simor András elnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök a héják csoportjába tartoznak, akik az infláció leszorítását mindennél előbbre tartják, és ezért a magasabb kamat mellett érvelnek. Ezzel szemben a kormány által kinevezett új tagok, a galambok szerint az infláció nem veszélyes mértékű, a gazdaságot pedig alacsonyabb kamatokkal lehet felpörgetni.

Ezért fordulhatott elő, hogy az inflációs kockázatokat másodrendűnek tartó jegybankárok augusztusban és szeptemberben is leszavazták a többieket, így csökkenhetett a kamatszint két lépésben 6,5 százalékra. A szeptemberi magas inflációs adat még érdekesebbé teszi a monetáris tanács következő döntését. Ha a jegybankárok újabb csökkentésről szavaznak, az egyet jelent azzal, hogy feladják az infláció elleni harcot. Horváth István úgy látja, ha a jelenlegi, kedvező kockázati környezet fennmarad, a magas infláció várhatóan nem bizonytalanítja el a monetáris tanács kamatcsökkentésre szavazó tagjait, így folytatódhat a jegybanki lazítás, amit a piac már beárazott.

(origo.hu)

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

<<<Zene>>>

18:30–21:00
Zene a tiszta magyar hangon.
(Zene)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

Radics Béla emlékóra

21:00–22:00

<<<Zene>>>

22:00–0:00

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!