is Offline Cigányoknak osztottak földet Püspökhatvanban | Szent Korona Rádió

Cigányoknak osztottak földet Püspökhatvanban

A Pest megyei település határában lévő, egyenként 250 négyzetméteres területen a cigányok saját maguknak elegendő zöldséget, krumplit termelhetnek. A polgármester azt mondja, hogy ha sikeres lesz a kezdeményezés, jövőre akár nagyobb földeket is kaphatnak majd a cigányok.

„Fontos, hogy együtt kell működni, és természetesen mindenki a saját területén gazdálkodjon csak” – adott néhány jó tanácsot Bátyi József püspökhatvani polgármester szerdán, mielőtt megkezdődött volna a földsorsolás, de valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy távolba kiáltott szavakról van szó, és nem kevés elherdált területről.

Összesen 28 cigány család kapott egyenként 250 négyzetméteres földet a püspökhatvani önkormányzattól. Volt olyan család, aki több parcellát is kapott, így a sorsolás után elkezdődött a csere-berélés. „Az vóna a jó, ha Kodzsek, az az úriember, odadná az egyest, és végigtudnák itt menni. De ő nem meri idadni, mer fél, hogy meglopják” – a félelem természetesen jogos, hiszen egymást ismerik a legjobban.

Egy másik cigány asszony, Sárközi Józsefné az ATV-nek elmondta: az állatokat saját maguknak tenyésztik, azt mondják ebből így meg tudnak élni. A környéken ugyanis nincs gyár, a mezőgazdaság az egyetlen lehetőség.

„Akik itt igényeltek, azok 90 százalékának nincs otthon kertje. Van egy-kettő olyan, akinek van kertje, de nem művelte” – vélekedett az ATV Híradónak Bátyi József polgármester.

A polgármester azt mondta: segíteni akartak a családokon. A vetőmagokat is adományként kapták. A polgármester szerint jövőre akár folytathatják is az akciót, sőt aki megfelelően gazdálkodik, az akár a mostaninál nagyobb területet is kaphat majd.

Derék dolog, hogy Bátyi úr ilyen nagyvonalúan segíti a nehéz helyzetben lévő lakosokat, csak az a kérdés, hogy nem kiereksztő-e, hogy kizárólag cigányok jutattok ily módon földhöz. Erős a gyanúnk, hogy ha kizárólag magyarok kapták volna a földeket, sőt, ezzel még dicsekedne is a polgármester, akkor már a létező összes liberális fajvédő szervezet a helyszínen lenne.

(atv.hu nyomán Szent Korona Rádió)

Comments

#1

Tisztelt Tramenes,

valóban hasznos dolog ebben a témakörben gondolkodni, annak ellenére, hogy szerintem soha sem lesznek számottevő eredmények, mert a megfejthetőség reménye nem szabad meghaljon. Természetesen az Igazságot kellene megfejteni, de, amint korábban mindketten említettük, ez egy nagyon bonyolult kérdés, ami - szerintem - megfejthetetlen az ember számára. Vagyis, ha megvannak az alapok és mindent megfelelő módon ki tudunk értékelni, akkor az új ismeretek fényében a jogrendszer megváltoztatása igazságos lépés, vagyis, ha pontosan tudjuk a rasszok, a kultúrák és a vallási felekezetek valós értékét, akkor pontosan tudjuk, hogy ezek az értékek mekkorák egymáshoz viszonyítva és fel tudunk állítani egy jogrendszert, amely az új tudást tükrözni fogja.

Viszont addig, amíg nem tudjuk ezt pontosan, addig szubjektíven látjuk ezeknek az értékeit, vagyis az Igazság lelki leképezése alapján, nélkülözve a pontos társadalmi értékindikátort és emiatt, akármennyire el akarjuk kerülni, igazságtalanok leszünk. Az értékek alapján felállított jogrendszert csak tárgyilagosan és az értékeknek pontos megfeleléssel tudjuk igazságosan felállítani. Ennek hiányában a legigazságosabb, vagy pontosabban a legkevésbé igazságtalan, hogy a törvény betüje legyen vak a rasszok, a kultúrális hovatartozások és a vallási felekezetek irányába.

Példa: Móricka és Pistike ugyanazt a munkahelyet akarja megszerezni. Ha az elbíráló Mórickának adja a munkát, mert rokonszenves, vagy mert rátermettebnek tűnik, mint Pistike, akkor nem lehet teljes bizonyossággal azt állítani, hogy az elbíráló jól döntött, ezért az elbírálás módszere hagy némi kívánnivalót maga után. A tökéletes elbírálás egy minél több irányba terjedő vizsgálat, mely felderíti a jelentkezők képességeit, tudásszintjét és hozzáállását. Ha az elbíráló egy ilyen vizsgálatot készít, amely konkrét pontokban határozza meg, hogy mi mennyit ér, mivel szerezhet jó vagy rossz pontot egy jelentkező és a felmérés teljesen tárgyilagos, akkor a döntés nagyon valószínű hogy helyes lesz, persze a vizsgálat módszerességében is lehetnek hibák és hiányosságok, melyek a téves eredmény melegágyai. Ezek a hibák és hiányosságok helytelen döntést eredményezhetnek, mely rossz lesz a vállalatnak és a vesztes jelöltnek egyaránt.

Ha a példának az analógiáját visszahelyezzük a tárgyalt kérdéskörbe, akkor azt látjuk, hogy a kutatások hibái és hiányosságai egész rasszokat, kultúrákat és vallási felekezeteket sodorhatnak jogfosztott állapotba, vagy meg nem érdemelt jogi bőségbe. Ezért annak bizonyítása után, hogy nincs a kutatásban hiányosság és hiba sem, eflogadható a jogrendszer módosítása.

#2

Szerintem sem vonja maga után, a paradoxon mégsem látszólagos. Az Ön érvei a nézet adekvátságának (az elképzelés és a valóság közti megfelelést) szempontjából relevánsak, én azonban a nézet belső önellentmondását írtam le. Ha az egyik embertől azt hallom, hogy "ez a piros alma kék" miközben az alma zöld (a példa kedvéért tekintsünk el az észlelés szubjektivitásától), a másiktól pedig, hogy ez az alma sárga, miközben zöld, akkor az első állítás abszurd, a második pedig téves.

A konklúziót, hogy "az ilyen megkülönböztetés az intézményesített igazságtalanság melegágya", egyetlen esetben nem lehet érvényesként elfogadni, akkor, ha a megkülönböztetés alapja az -örökérvényű, változatlan és változtathatatlan- igazság, és ehhez viszonyítunk mindent. Ez jóval bonyolultabb, mint a statisztikai adatvétel, elemzés, jogfelülvizsgálat és részrehajlás problémája. Mindenesetre közös bennük, hogy mindkettő kvalitásokon alapul és kompetenciákat feltételez, szerintem pedig jó irányt tartunk ha ezekről gondolkodunk.

#3

Tisztelt Tramenes,

az, hogy minden embernek azonos joga kell legyen rassztól, kultúrális hovatartozástól és vallási felekezettől függetlenül, mint nézet nem vonja maga után azt, hogy ezek egyenlőek lennének, ezért az Ön által említett paradoxon csak látszólagos. Akkor lenne igaza, ha a jogegyenlőséget rasszok, kultúrák és vallási hovatartozások egyenlőségével indokolnánk meg. Személy szerint én nem ezzel indokolom ezt a nézetet, hanem azzal, hogy belátom, hogy én nem vagyok annyira okos, hogy meghatározzam, hogy a különböző rasszok, kultúrák és vallási felekezetek között milyen relációalgebrai összefüggések írhatók fel és ezek az összefüggések pontosan milyen jogokat írnak elő a különböző népességi osztályok és ezen belül az ezekhez az osztályokhoz tartozó egyének számára, emellett nem tartok senkit sem méltónak ahhoz, hogy ezt eldöntse.
Példa: A cigányok körében gyakori a bűnözés, a naplopás, ez egy megfigyelés. A magyarok körében gyakori a tisztességes hozzáállás, de ez megint csak egy megfigyelés. Ha ezekből a megfigyelésekből statisztikát készítünk, akkor a következő gondok merülnek fel:
- nem biztos, hogy minden lényeges tényezőt figyelembe veszünk
- lehet, hogy figyelembe veszünk nem lényeges tényezőket
- ha helyes is lenne a statisztika, az csak a múltbeli és jelenlegi összefüggéseket tudná feltérképezni, a jövőbeli összefüggések kimutatásához vagy jóstehetségre, vagy általános, bizonyított indukáló összefüggésekre lenne szükség
- ha meg is sikerülne határozni, hogy milyen x1 rassz, y1 kultúra és z1 vallási felekezet x2 rassz, y2 kultúra, z2 vallási felekezethez viszonyítva, akkor meg kellene határozni, hogy ez jogilag milyen következményeket von maga után, amit nem könnyű az emberi szubjektivitás és érdekközpontúságnak köszönhetően
- ha lefektetnénk egy ilyen jogrendszert, az folyamatos felülvizsgálatra szorulna amiatt, hogy egy tömeges genetikai mutáció megváltoztathat egy rasszt, a kultúrák és a vallási felekezetek pedig időben változnak, így a rasszok, a kultúrák és a vallási felekezetek kiértékelése is időben változik

Vagyis: Csak azután alapozhatunk a rasszok, kultúrák és vallási felekezetek különbségein alapuló törvénykezésre, amiután pontos, bizonyított és rendszeresen frissített kimutatások születtek ezekről, illetve azt is bebizonyítják, hogy az ezt vizsgáló bizottság vagy gép vagy akármi más nem részrehajló, képes helyes eredményt hozni ezeknek a kiértékelésében és képes helyes jogi következtetéseket levonni. Ha ez nincs meg, akkor az ilyen megkülönböztetés az intézményesített igazságtalanság melegágya.

Valóban helyes megállapítás az Ön részéről, hogy az eredeti dokumentumokat érdemes áttekinteni, hiszen a sajtóban nem elsőkézből érkezik az adathalmaz, így azt lehet hogy manipulálta például az atv.hu, valamint a nem szándékos, az újságíró érzelmei által okozott megfogalmazásbeli félrevezető sugallatok is jelen lehetnek. A korábbi hozzászólásom a cikk alapján lett írva, amennyiben rosszul olvastam a cikket vagy a cikk tartalma nem felel meg a valóságnak elnézést kérek és elfogadom a tévedésemet, addig is a véleményemet fenntartom.

#4

Kedves LajosArpad,

a diszkriminációmentes ítélkezésre sokan szeretnek hivatkozni mint ideális és követendő esetre. Én nem szeretek, mert önellentmondásnak tartom. Ha azt mondom hogy kulturális hovatartozástól függetlenül ne legyen valakinek több vagy kevesebb joga másoknál, azzal magam is egy kulturális hovatartozásom szerinti értékítéletet nyilvánítok meg (ez u.i. a liberalizmusnak az a felfogása, hogy a minden kultúra azonos értékű és tagjaik azonos jogokkal rendelkeznek); ha tehát ezt írom elő kötelezőnek, akkor ezzel többletjogot biztosítok a saját kultúrám szerint alkotott értékítéletnek, és kizárok más kulturális hovatartozáshoz kapcsolódó értékítéleteket.

Én pl. -most függetlenül a cigány témától- nem szeretnék kiírni egy olyan pályázatot, ahol rablógyilkosok is nyerhetnek csak azért, mert más "objektív" kritériumoknak megfelelnek. Szívesen hozzájárulok ellenben mindenfajta nevelő tevékenységhez, ami alkalmas arra, hogy jobb emberré tegye őket. Ez volna egyébként a klasszikusan értelmezett közérdek is.

Abban egyetértek, hogy csak a cigánysága miatt nem kellene valakit pozitívan diszkriminálni. Mondjuk mielőtt erről nyilatkoznánk érdemes lehet az önkormányzati felhívást, nyilatkozatot vagy közlést elolvasni az ajándékozásról, én még nem láttam, ha abból eleve ki lenne zárva mindenki aki nem cigány az valóban problémás.

#5

Tisztelt Tramenes,

a törvény, az önkormányzat nem szabad rasszista legyen, nem szabad valakinek bőrszín, kultúrális hovatartozás, vallási felekezet miatt több vagy kevesebb joga legyen. Ez azt jelenti, hogy nem cigányoknak kellene adni a földet használatra, hanem olyan személyeknek, akik ezt és ezt és ezt a kritériumot teljesítik, ami nem kellene függjön sem a rassztól, sem a kultúrális hovatartozástól, sem a vallási felekezettől. Ha minden olyan személy, aki a kritériumnak megfelel cigány, azzal nincs baj, a baj mással van. Tegyük fel, hogy a felzárkóztatás miatt osztják ki használatra a földet, mondjuk a mély szegénységben élőket akarják felzárkóztatni. Ha cigányoknak osztják, akkor azok, akik nem cigányok, de szintén mély szegénységben vannak nem jogosultak erre a támogatásra, ami kőkemény diszkrimináció. Az önkormányzatnak nem lenne szabad azzal foglalkoznia, hogy ki cigány és ki nem cigány akkor sem, amikor büntet és akkor sem, amikor juttat.

Ami ebből születhet: Az a cigány, aki ilyen juttatásban részesült majd dolgoztatja az ugyanolyan szerencsétlen sorsú (valójában még szerencsétlenebb, mert nem cigány) társát éhbérért, majd learatja a termést. Ha a juttatásnál nem vennék figyelembe a bőrszínt, akkor erre nem lenne lehetőség. Talán érdemes lenne elgondolkodnia ezen.

#6

Használatra kapták, nem tulajdonba. Ha tudnak rajta termelni háztájit akkor egészségükre. Szerintem ez abszolút nem gazdasági segítség, 250m2-el több a munka és a költség mint amit ki lehet termelni belőle. Nevelő szándékú juttatásnak viszont kiváló, és ezért a falu teljesen jól gondolta hogy pont a cigányoknak kell adni (feltételezve hogy a helyi magyar lakosságnak már megvan az a munkaetikai tőkéje ami e zsebkendőnyi földek esetén a valódi megszerezhető hasznot jelenti).

#7

A fiam már régen gazdálkodó szeretne lenni. Ő is kaphat ingyen földet?

#8

Nem rossz az elképzelés, de sajnos a gyakorlat eléggé negatív. Kutyából nem lesz szalonna. Persze tisztelet a kivételnek. ( Ha van)
Az viszont elég érdekes, hogy egy magyar család sem kapott földet. Ez nem diszkrimináció?

Szebb jövőt!

a saját érdekemben is elolvastam és elfogadtam a a weboldal felhasználási feltételeit

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

<<<Zene>>>

13:00–16:00
Zene a tiszta magyar hangon.
(Zene)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

Mi Magunk

16:00–17:00

<<<Zene>>>

17:00–17:30

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!