Gondolatok a felsőoktatási törvény reformjairól

Valóban?Valóban?

Nem is olyan régen sajnos az egyetemisták túlnyomó többsége mélységesen lenézte, és elítélte azokat, akik utcára vonultak, hogy hangot adjanak véleményüknek. Csőcseléknek, és huligánoknak titulálta a bátor hazafiakat. Most úgy látszik más szelek járnak, ők is tüntetni kezdtek.

Ezen cikkünk célja, hogy kicsit tovább lássunk a szemüknél, és ne essünk abba a hibába, amibe a mai egyetemisták többsége. Fizetős felsőoktatás, röghöz kötés, megszűnő egyetemek helyett jussanak el más szavak is a fülünkig! Vegyünk sorra néhány tételt, amely kivágta a biztosítékot a reformok előtt álló felsőoktatási törvény kapcsán!

Megszűnik a Corvinus

A Budapesti Corvinus Egyetem jelenleg hat karral együtt alkotja a főváros egyik legnépszerűbb egyetemét. A név hallatán mindenkinek a plafont verő, magas felvételi ponthatárok jutnak eszébe, a kívülállók úgy látják az intézményt, mint a legokosabb, legértelmesebb diákok gyűjtőhelyét, egyszóval a felsőoktatás leglegjét. Ez a sztereotípia azon alapulhat, hogy a hat karból egyen, a korábban Marx Károly nevét viselő, ma pedig pesti közgázként is ismert Gazdálkodástudományi Karon, valóban vannak olyan szakok, ahol a megszerezhető 500 pontból 450-460 kellett a bejutáshoz. Ettől eltekintve nyugodtan kijelenthetjük, hogy a diákok semmivel sem tanulnak többet, mint a Duna másik oldalán található, igencsak nívós múlttal (és kevesebb támogatással) büszkélkedhető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karain, bár lehet, hogy nem ott végzett többek között Bajnai Gordon, Simor András, Surányi György, Veres János, Járai Zsigmond, Varga Mihály, és nem ott lett díszpolgár Izrael nagykövete sem.

Az átalakulás kérdése már nem új hír a Közigazgatástudományi Kar hallgatói számára, hiszen egy éve folynak az új, Nemzeti Közszolgálati Egyetem névre keresztelt intézmény előkészületi munkái. Ez az oktatási egység mindenképp kiválik a Corvinusból, talán ez adhatott táptalajt a megszűnés hírére, vagy esetleg az Origo tavasszal megjelent cikke, amely egy „kiszivárogtatott anyagra” alapozta a „rémhírt”."Ilyen rossz ötlete nem születhet senkinek, aki az oktatással foglalkozik". A Corvinus "meg fog maradni", jelentette ki Hoffmann Rózsa, azonnal cáfolva a tényeket. Érdekes, hogy Gyurcsány Ferenc önvallomása 2006-ban nem volt elég ahhoz, hogy mindenki elhiggye a hazaáruló politikus galádságát és a regnáló hatalom illegitim létét, de most mindössze egy cikk elég volt ahhoz, hogy elindítsa a máig gördülő kétségbeesés-lavinát.

Fizetős lesz a felsőoktatás

„Nem akarok fizetni az egyetemért!” – ez ma minden lázadó jelszava, dacára annak, hogy a pillanatnyilag államilag finanszírozott képzésben résztvevőkre utólagosan/visszamenőlegesen nem is vonatkozna ilyesfajta fizetési kötelezettség. Egészen másról lenne szó.

Az eltévelyített életszemlélet kialakításának következtében, évről évre növekszik a főiskolákra, egyetemekre jelentkező diákok száma. Miért nem kell örülnünk ennek? 2011-re ugyanis országunk tele lett szociológusokkal, helytelenül író és fogalmazó kommunikáció és média szakon végzettekkel, magukat üzleti szakmenedzserként definiáló diplomás munkanélküliekkel, és így tovább. Ők is mind az adófizetők forintjain melegedtek három, vagy akár öt évig is. Jelenleg évente megközelítőleg 42 000 felvételizőnek biztosított az állami férőhely, azaz minden szeptemberben két nagyobb városnyi hallgató kezdi meg tanulmányait ( ez például Jászberény és Siófok összlakosságához mérhető). De vajon hány valamire való kőművest, burkolót, vagy ácsot találunk a közelben?

Ez a probléma nem új keletű, régóta tisztában vagyunk vele, hogy ezzel együtt a diplomák is elértéktelenednek. Tehát, azoknak a diákoknak, akik tisztességesen teljesítik egyetemi, főiskolai feladataikat, csak örülniük lehetne, hogy a reformokat követően kevesebb szakembert (vagy annak gúnyolt diplomást) képeznek az ő szakterületén. Amennyiben csökken a támogatott helyek száma, úgy valóban csak a legeltökéltebbek, a legrátermettebbek juthatnak majd be. Marton Lajos ’56-os hős nem régiben megjelent könyvében olvashatjuk azt, hogy jó nevű gimnáziumának diákjai számára is csak mindössze 3-4 helyet tartottak fenn az egyetemek. Így volt ez évekkel ezelőtt.

Lehet, hogy nem stílszerű egy napon említeni a magyar oktatással az amerikait, mégsem mulaszthatunk el szólni a gazdag USA-ról, hisz még a tehetős állam sem engedi meg magának, hogy ilyen nagy létszámban biztosítson ingyenes képzést. Nem olyan elhibázott gondolat fizetőssé tenni azokat a képzéseket, amikre nincs szükség. Manapság a szerencsétlen gazdasági helyzet ellenére a szülők elhiszik, hogy csemetéjük a diploma megszerzése után könnyebben munkát kap majd, így súlyos összegeket tesznek félre gyermekük albérletére, ellátására, hazautazására, majd tárt karokkal csodálkoznak azon, hogy frissen végzett szabad bölcsész, vagy éppen kulturális antropológus leányzójuk nem tud elhelyezkedni. Nem ördögtől való dolog tehát figyelembe venni a munkaerő-piac alakulását.

Csökkenne az egyetemek száma

A fentebb vázolt helyzet egy másik intézkedést is indokolttá tesz, ez pedig az egyetemek, főiskolák számának csökkentése. Hiszen mind az ismertségük, mind pedig az elismerésük nem mérhető a jelenleg 29(!) felsőoktatási intézményünk elég jelentős százalékának. Bizonyos főiskolák például egyszerű átszervezésekkel alakultak át egyetemekké, nem teljesítve az ilyesfajta tudományos fellegvárok létesítéséhez szükséges elvárásokat (pl.: doktori képzés, stb).

Nincs még egy esély

Következzék egy újabb szörnyű elképzelés: „A felsőoktatási törvény vitaanyaga szerint megtiltanák a felsőoktatási intézményből tanulmányi okból elbocsátott hallgatóknak, hogy újra felvételizzenek ugyanannak az intézménynek ugyanarra a szakára, ahonnan kirúgták őket.”- írja az Index. A hír olvasatakor bennünk egészen más kérdés fogalmazódott meg, mint a felháborodott hallgatókban: Ez eddig miért nem volt így?

Röghöz kötés

Megkapjuk az ingyenes képzést, majd dobbantunk, és meg sem állunk Norvégiáig? Az a diák, amely fizetett rabságként gondol a szülőföldön maradásra, annak nemhogy lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy azonnal elhagyja hazánkat, hanem egyenesen kötelezni kellene rá. Elég szomorú, hogy az itthonmaradás nem természetes a fiatalok számára, hanem szükség van arra, hogy törvénybe foglaljuk. Bízunk benne, hogy a Szent Korona Rádió olvasóit nem kell meggyőznünk arról, hogy miért fontos Magyarországon tartani a fiatalokat, kiváltképp akkor, ha az adófizetők pénzén szerezte meg papírjait.

És persze az elvek, ahogyan azt Pozsonyi Ádám is megfogalmazta az elvándorlással kapcsolatban: „Nem teszem, mert vannak elveim, noha így tizedét (se) keresem annak, amit egy hasonló kvalitású európai író megkeres. Higgyék el, senkinek sem könnyű, és ha a tanártól a mérnökig mindenki lelép, szó szerint csak kiszolgáló személyzet marad itt a multiknak. Az pedig minden, csak nem Magyarország.”

Mellesleg ez ellen az intézkedés ellen a leghangosabban a belső-pesti liberálisok szószólói tiltakoznak, akiket a munkanélküliség tized annyira sem sújt, mint a vidéken élőket.

A HÖOK szívén viseli a hallgatók sorsát

A Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciája (HÖOK) talán nem szorul bemutatásra. A korrupció melegágyaként elhíresült szerveződés, mondjuk úgy „érdekképviselet” a legtöbb demonstráció szervezője. Humánosak, együttérzőek. Ezt bizonyították az előző tanév kezdetén is, amikor meghirdették a felsőoktatási mentorprogramot, melynek célja az volt, hogy minden hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gólya mellé egy önkéntesen jelentkező felsőbbéves segítőtársat szerveztek. A mentorokkal szerződést is aláírattak, melyben biztosították őket havi 10.000 forint ösztöndíjról is. Sajnos ezek kifizetése – az illetékes minisztérium elmaradt folyósításaira hivatkozva - elmaradt. (Csak, hogy egy példát említsünk.)

A Népszava régebbi cikkében a következőket olvashatjuk: „Tavaly előtt ősszel a pártok ifjúsági szervezetei egyértelmű kéréssel rukkoltak elő: a magyarországi hallgatói önkormányzatokat frakciók szerint szerették volna rendezni. Az ajánlat úgy szólt, hogy osztrák mintára a megválasztott hallgatói képviselők szerveződhessenek pártba, és frakciókat alakítva vegyenek részt az egyetem döntéshozatali mechanizmusában. A kezdeményezést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyhangúan utasította el, mondván: senkinek sem érdeke, hogy a politika visszaköltözzön a felsőoktatásba.” Ennek ellenére a HÖOK mégis utcára vitte azt, ahogyan a Gyurcsány-Bajnai érában nem tette.

Gondolkodjunk...

Nem tudhatjuk előre, hogy a kormány döntései hosszú távon milyen eredményekkel végződnek, csak azt, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, és ezen mindenképpen változtatnunk kell. Hogy hogyan, arról mindenki gondolkozzon el, mielőtt fejvesztve rohan a minisztérium elé, hogy – nem kissé morbid megnyilvánulásként – stilizált koporsóba temesse a magyar felsőoktatást.

(Szent Korona Rádió)

Comments

#1

Persze, hogy nem jár mindenkinek ingyenes felsőoktatás. Én nem is erre céloztam, csak arra, hogy a közösségben való gondolkodás nem azt jelenti, hogy arra figyelünk hogy mi mit fizetünk be és cserébe mit kapunk.
Egyébként a társadalombiztosítás - mint ahogy a neve is mutatja - biztosítás. Adott kockázat (idős kor, betegség) bekövetkeztekor nyújt pénzbeli, természetbeni ellátásokat, amelynek finanszírozására "találták ki" a társadalombiztosítási járulékot.
Az adófizetés egy másik tészta.

#2

Menjenek nyugodtan az utcára az egyetemisták és főiskolások a baj ugye nem itt kezdődik.
első dolog amit meg kell vizsgálni, amire a cikk is rámutat az a HÖOK. Ki vezeti, mit csinál. szerintem ehhez nem is kell több mindent hozzáfűzni. a helyzet elszomorító.
a másik dolog hogy miért nem azért tüntetnek hogy az oktatás színvonala a béka segge alatt van?
ha csökkentenék az államilag finanszírozott helyek számát lehet a színvonal is emelkedne mivel nagyobb lenne a verseny. mondjuk ha növelni szeretnénk a felsőoktatás színvonalát már a középiskolákban el kéne kezdeni.
arról nem is beszélve hogy nagyon sok tanár politikai hovatartozása miatt van ott ahol van... illetve esélyegyenlőség címszó alatt minél hülyébb valaki annál több plusz pontot kap... sajnos erre is van példa nem is egy.
Fortis

#3

Hát, ez most egy olyan dolog, hogy társadalombiztosítást is fizet mindenki, mégsem lesz automatikusan jogosult gyógyszertámogatásra, vagy közgyógyellátásra, mivel nem mindenkinek jár. Vagy például élete végéig fizeti, szerencsére mégsem kell igénybe vennie kórházi ellátást. Azzal, hogy az emberek az állam polgárai lesznek, közös kockázatokat vállalnak annak működése végett. Jelenleg legalábbis ez a rendszer. Butaság tehát azt mondani, hogy minden egyetemistának jár az ingyenes felsőoktatás, mert szüleik adóznak.

#4

Alapvetően egyetértek a cikkel. Egyetlen apró megjegyzésem lenne. Pontosabban egy kérdés: az államilag finanszírozott formában tanuló egyetemisták szülei nem fizetnek adót? Újabban divatossá vált ez a mondatocska, hogy "az én adóforintjaimból ne legyen ez vagy az", és az ő szüleinek adóforintjai?

#5

Nagyon egyszerű: ha fizet a diplomája megszerzéséért (fizetős felsőoktatás), oda megy, ahová akar. De, ha az én adóforintjaimból, akkor szolgáljon engem. Vagy ne akarjon diplomázni, tanuljon kőművesnek, esztergályosnak - végezzen fizikai munkát.
Mit kell ezen rágódni - ragozni?

#6

Amellett, hogy a koncepcióban van sok jónak tekinthető dolog és nem tartom olyan szörnyűnek a helyzetet, hogy az utcára kelljen vonulni, azért egy dolgot értsetek már meg!
Valóban nem egészséges dolog ha valaki úgy áll hozzá, hogy mindenképp külföldön akarja leélni az életét, azonban az élet sok más területéről már megtapasztalhattátok volna, hogy tiltással nem lehet semmit elérni. Én pl őszintén nem szeretném, ha pl. olyan orvos műtene, aki csak azért maradt itthon, mert egyetemi évei elején aláírt egy papírt.
Azt pedig, hogy miért nem tartom egyértelműen elítélendő dolognak a külföldi munkavállalást, és miért tartom károsabbnak a "röghöz kötést", mint amennyi hasznot hozhat, már egy korábbi cikk (a Jobbik-Hoffman program hasonlóságos) alatt leírtam, fölöslegesen nem tépem a számat.

a saját érdekemben is elolvastam és elfogadtam a a weboldal felhasználási feltételeit

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

<<<Zene>>>

3:00–4:00
Zene a tiszta magyar hangon.
(Zene)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

Hegylakók (ismétlés)

4:00–5:00

<<<Zene>>>

5:00–7:00

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!