A karácsonyfa állítás története és a fenyőfa díszítése

Áldott, békés, boldog Karácsonyt minden Szent Korona Rádió hallgatónak!Áldott, békés, boldog Karácsonyt minden Szent Korona Rádió hallgatónak!

Cikkünk szeretné megismertetni az olvasóval a karácsonyfa állítást, díszítést és a karácsonyi népszokásokat.

A karácsonyfa állítás története:

A karácsonyi életfa, termőág, ősi, mágikus jelképe az évről-évre megújuló természetnek, mely fokozatosan bibliai elemekkel ötvöződött az európai keresztény hagyományban. A karácsonyfa elterjedése előtt általános volt ennek állítása a magyar nyelvterületen. A termőágakat rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökény ágakból készítették. Gerendára vagy a szobasarokba függesztették. Aranyozott dióval, piros almával, pattogatott kukoricával díszítették.

A karácsonyfa - állítás szokásának előzménye európai eredetű, középkori szokás. Mivel Ádám-Éva napján előadták a teremtés történetét, melyben szerepelt a paradicsomi életfa – a tudás fája -, az almán kívül rákerült a kígyót jelképező lánc is. Az almafát télen nem fenyőfával, hanem örökzölddel helyettesítették. A karácsonyfa és a karácsonyi termőág állításának szokása sokáig egymás mellett élt, s díszei sokáig azonosak voltak.

A Karácsonyfa szavunk kétszáz éve még a földesúr részére karácsonyi adóként szállítandó tűzifát jelentette. Mai jelentését a német Weihnachtsbaum tükörfordításaként nyerte. A karácsonyfa-állítás szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered. Egyes források szerint a karácsonyfa-állítása a Rajna felső szakaszának vidékén alakult ki a XVI, XVII. században. Más források szerint Skandináviából származik, és a harmincéves háború (1618-1648) idején jutott el Németországba a svédek európai hadjáratai során. A XVI. századi Elzász erdészeinek szóló utasításokból kiderül, hogy városi polgárok és céhtagok az erdőkben karácsonyi "májusfákat" vágtak. A rendeletek megszabták, hogy egy polgár csak egy fát vághatott ki, és ez nem lehetett 3 lábnál magasabb. Később rendeletekben tiltották meg a fenyőfák kivágását, de a szokás terjedését már nem tudták meggátolni. A XVIII. század első felében a szászországi Zittauban annyi feldíszített gyertyás karácsonyfát állítottak, ahány megajándékozott személy volt a családban.
A karácsonyfának német nyelvterületen való gyors elterjedéséhez bizonyára Goethe is hozzájárult, aki a Werther szerelme és halála címû, 1774-ben Lipcsében megjelent levélregényében így ír róla: "... Werther arról beszélt, hogy mennyire fognak örülni a kicsikék, és arról az idõrõl, amikor egy-egy váratlan ajtónyílás és a gyertyákkal, cukorkával és almával tündöklõ fa paradicsomi boldogságba ragadja a lelket."
Berlinben a XIX. század első évtizedeiben kezdtek karácsonyfát állítani. Innen jutott el Bécsbe, ahol az arisztokrata- és művészkörökben gyorsan elterjedt. A század közepén már a legszegényebb bécsi családok sem ünnepeltek karácsonyfa nélkül. Érdekes adat, hogy amikor 1860 karácsonyakor Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyőfát. Angliába a német Szász-Coburgi Albert, Viktória királynő férje vitte az első karácsonyfát.
Magyarországra a karácsonyfa állítása német közvetítéssel terjedt el. Idehaza Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyja állított először fenyőfát karácsonykor, az 1820-as években. A karácsonyfa-állítás eleinte csak az arisztokrácia körében volt szokás, de az 1840-es évektől már a módosabb polgároknál is divatba jött majd a falusi lakosság körében is. Érdekesség, hogy a reformkorban még minden gyermek külön-külön kapott karácsonyfát, később a lányok és a fiúk együtt kaptak egy külön fát, míg napjainkban egy család egy fát állít.

A szentestei családi ünnep el sem képzelhető karácsonyfa nélkül.
A tőlünk északra eső országokban mindig nagy becsben tartották a fenyőt. Örökzöld ágai az élet folytonosságát hirdették és azt a meggyőződést, hogy az élet úrrá tud lenni a halálon, s a természet téli tetszhalálát az újjászületés, a tavasz követi.
A németek, dánok, svédek és norvégok fenyőgallyakkal díszítették a karácsonyi asztalt.

A Filmhíradó 1931. decemberi adásából megláthatjuk, hogyan zajlott a karácsonyfa vásár a Duna-parton.


Erdély, Kárpátalja, és a Felvidék bérceiről útnak indulnak a fenyőfák, hogy az Isteni Kisded születésének ünnepén ragyogásukkal belopják a szeretet fényét az élet küzdelmében megkérgesedő emberi szívekbe.


Az 1930-as ’40-es években a „Mindenki karácsonyfái” nevű jótékonysági mozgalom a szegények ezreinek szerzett örömet.



A karácsonyfa díszítése:

A díszítés is nagy változásokon ment át az évszázadok során. Régebben már a karácsony előtti hetekben hozzáláttak az asszonyok a mézeskalács-figurák sütéséhez.
Aminek receptjét most leírjuk, hogy olyan mézeskaláccsal díszíthessék karácsonyfájukat ami az idő múlásával nem hogy megkeményedne, hanem megpuhul.


Karácsonyi mézes figurák (soproni recept)

Három tojás sárgáját, egy egész tojást, tizenöt dkg cukorral kikeverünk. Ezután három evőkanál tejfölt, egy tojásnyi zsírt, egy mokkáskanál fahéjat, két kávéskanál szódabikarbónát, egy narancs reszelt héját és 60 dkg sima lisztet adunk hozzá és összekeverjük. Majd két és fél deci liter meleg mézzel jól kidolgozzuk. Tizenkét órát állni hagyjuk. Kb. fél centiméter vastagságura kinyújtjuk, közben lisztezzük. Különböző figurákat szúrunk ki és kikent tepsiben világosra sütjük. (Méz mikróban max. 1 perc, nem felforralni)

Máz: három tojás fehérje, 16 dkg porcukor. Egy nagy tálban pár percig gőz felett verjük. Ebben forgatjuk meg a figurákat kétszerre. Gyúródeszkára sütőpapírt teszünk, rárakjuk a figurákat, másnapra megszárad.

Sokáig eláll és nem keményedik meg, egyre puhább lesz!!!

Ősztől gyűjtögették a szép piros almákat, arany - és ezüstpapírokba csomagolták a diókat, színes papírfüzéreket készítettek, házilag főzték a szaloncukrot, maguk öntötték a gyertyákat.

Régebben, s ma is jobb helyeken a szülők készítik, készítették a fát nagy titokban, s addig a gyerekeket valamilyen ürüggyel „eltávolították” otthonról. S este,, mikor beállt az ünnep, csengőszóval invitálták őket a szobába, ahol már várt rájuk az „Angyalka” vagy „Jézuska” ajándéka: a csodás, csillogó karácsonyfa, s alatta hevertek a játékok, a könyvek és a többi meglepetés.
Manapság a karácsonyfa díszítése szerteágazó. Valaki nem rak szaloncukrot a fenyőfára csak díszeket, mézeskalácsot és habcsókot.
Régen kockacukrot is aggattak a fára, becsomagolva, hogy majd következő karácsonykor is fel tudják használni eme természetes díszt.

Következő film anyagban különböző praktikákat tanulhatunk el, hogy hogyan készítsünk karácsonyi díszeket.

További karácsonyi díszek készítéséről videók elérhetőek innen.

A karácsonyi ajándékozás:

A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa - állítás szokásánál is újabb. Régen a kántálók, a betlehemezők, a köszöntők kaptak ajándékot. Azok is ételfélét és legfeljebb egy kis pénzt. A karácsonyi ajándékot az asztal alá tették, mert fát nem állítottak. Egy marék szénára ünneplő kendőt terítettek, s erre tették a gyerekeknek diót, almát, mézeskalácsot, egy-egy ruhadarabot, akik úgy tudták, hogy mindezt a Jézuska hozta. Általában mindenütt a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot.
Manapság viszont a legtöbb ember,nem a szeretetre gondol, hanem minél nagyobb, drágább ajándékozásra. Ne essünk a reklámok és a drága ajándékok bűvöletébe, a kicsi ajándék is ajándék a szeretet és az együttlét a fontos szent karácsony ünnepén.

Áldott, békés, boldog Karácsonyt minden Szent Korona Rádió hallgatónak!

(fszek.hu, Wikipedia, zponzor.lapunk.hu, www.profila.hu nyomán Szent Korona Rádió)

Comments

#1

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden honfitársamnak!

#2

Békés, boldog Karácsonyt minden jóakaratú Embernek !

a saját érdekemben is elolvastam és elfogadtam a a weboldal felhasználási feltételeit

Vekeri Fesztivál 2012!

On Air

<<<Zene>>>

3:00–6:00
Zene a tiszta magyar hangon.
(Zene)
Most hallható:

Következik Több mai műsor | Több heti műsor

Mi Magunk (ismétlés)

6:00–7:00

Korabeli revíziós dalok órája

7:00–8:00

Programajánló

    Hozzászólások

    User login

    Poll

    Ön szerint komoly szervezet a Terrorelhárítási Központ?
    Igen, vérprofik
    10%
    Nem, dilettánsok
    74%
    Nem tudom
    16%
    Total votes: 172

    Szent Korona Rádió hírlevél

    Iratkozz fel hírlevelünkre!