is Offline bank | Szent Korona Rádió

Politikai szemfényvesztés - Offshore cégek

Magyarországon is lehet offshore cégeket nyitni, sokaknak van is, de valójában senki nem tudhatja, kinek van. Lehetne ebből hasznot is hajtani az országnak, csak ügyesen kellene bánni az "újdonságokkal".

Jó vagy rossz?

Dr. Varga István fideszes képviselő szerint rossz.
Mint a parlament szerdai ülésnapján elmondta, felháborító, hogy a Magyar Jegybank Elnöke ciprusi offshore lovag.

Több kérdés felmerül ezzel kapcsolatban.

Először is, tudja-e Dr. Varga István, hogy mi a fene, azaz offshore cég? Valljuk, be elég sokan vannak, akik nem csak az állandó politikai durva populizmus miatt az offshore cégeket valami törvénytelen, durva dolognak tartják, állandó adó elkerüléshez és csaláshoz kötik. Persze természetesen nem is lehet igaz hazafi, akire csak az offshore gyanúja vetül és az biztos, hogy egy, hagy ne folytassam, mindenki tudja. De vajon tényleg ezt jelenti-e az offshore cég?

Mi is valójában az offshore cég?

Az offshore cég az egy olyan cég, ami olyan országba települt, ahol nem folytat kereskedelmi tevékenységet.

Ennyi és nem jelent többet. Ráadásul nem is új keletű dolog, hanem régi angol találmány.
Persze az offshore cégeknek a működéséből adódik, hogy kétirányú dolog.
Elsőnek, ha alapítunk egy magyar offshore céget, mert lehet, és az állam támogatja, akkor úgy végezzük a tevékenységünket, hogy Csonkahonban nem kereskedünk.
Ez jó az államnak, mert úgy adózunk neki Magyarországon 10-12%-ot, hogy nem érintettük a magyar piacot.
Igen, ingyen pénz az államnak. Ekkor valóban, is lázadnak az offshore cégek ellen, mert a pénz ellenségei.

Na, igen ám de az éremnek van egy másik oldala is. Ha valaki csinál egy külföldi offshore céget és Magyarországon kereskedik.
Na, ezt már nem szereti az állam, mert itt fordítva működik a dolog. Mivel ez esetben a magyar piacon való kereskedés után nem tud minden adót beszedni. Igen, ezután is szed adót, mert ha van egy offshore cégnek alkalmazottja, autója, irodája, akármije, akkor azután fizet adót a magyar államnak. Persze, ha nincs neki, akkor nem fizet, de általában van.

Akkor mi ebben a jó?

Gondoljuk el, a gazdaságban verseny van. Mert igen is van. Gondolja el a kedves olvasó, ha venne egy biciklit, hol venné meg ha két ugyan olyan bolt van és a két boltban pontosan ugyan olyan feltételek mellett ugyan azt a biciklit kapná meg?
A drágábbikban? Hagyjuk már!

Na, most ha van egy cég, aminek vannak kiadásai, akkor az adó is tekinthető kiadásnak, mert alapjában véve az.
Tehát, ha a bicikli boltok versenyeznek, akkor miért ne versenyezhetnének az országok is az adóval?
Meg is teszik, aláírják, legalizálják és más is offshore helyszínné válnak.
Ilyen helyszínek többek között az alábbi országok:

Andorra
Anguilla
Aruba
Bahamák
Barbados
Belize
Brit Virgin-szigetek (BVI)
Ciprus
Delaware USA
Egyesült Arab Emírségek
Egyesült Királyság
Gibraltár
Guernsey
Holland Antillák
Hollandia
Hongkong
Jersey
Kajmán-szigetek
Labuan
Liechtenstein
Magyarország
Málta
Man-sziget
Nevis
Oroszország
Panama
Seychelle-szigetek
Svájc
St. Kitts
St. Vincent
Szingapúr
Vanuatu

Mi ebben a jó?

Az a jó, hogy az adóversenyben és a mellé adott feltételekben az lesz, hogy rengeteg külföldi vállalkozás kezd adózni egy-egy országba. Ha ebben hazánk vezetői ügyesek lennének, rengeteg pénzt találhatnának a párna alatt ajándékba.

Nem ügyesek

Itthon semmi mást nem hallani csak, hogy az offshore rossz, gonosz törvénytelen.
De ez egyszerűen nem igaz. Az offshore az egy legális tevékenység és kereskedelmi forma, amely az IBC nemzetközi kereskedelmi törvény szabályzása alá tartozik, amelyet Magyarország elfogadott és támogat.

Az offshore „iparág” egyszerűen ugyan olyan szinten el van k*r*a, amint minden más. Persze lehet vissza élni az offshore cégekkel és igen is lehet gyanús és illegális dolgokat cselekedni velük, nem egy ilyen eset volt, de ezt bármi mással is meglehet tenni. Tudjuk, meg is teszik.

Offshore lovagozás

Az offshore lovagozás kedves Dr. Varga István nem más, mint olcsó politikai populizmus, a magyarok megtévesztése, semmi más.
Kérem, ha tenni szeretne ellene jelentse ki: Követelem, hogy ne lehessen magyar állampolgárnak offshore cége, és ez úttal követelem, hogy a magyarországi offshore cégeket szüntessék, meg és ne nyílhasson több hazánkban. Itt a két harmad hajrá!
Ja ilyet nem tenne? A maguk pártjának is fontos s pénz, amit haszonban hoz az offshore az államnak?
Vagy mit szólna Amerika ha kitennék az offshore cégeiket, amik ide hozzák a pénzt?

Ha nem teszik az offshore rendszer akkor léptesse ki az Országot belőle!

Kinek van offshore cége?

Nem is lehet tudni igazából.
Több hihetetlen előny mellett, a legtöbb offshore helyszínen, nem nyilvános, az állam számára sem a cég valódi tulajdonosa.
Sőt a bank számára sem.

Például Magyarországon pár ezer forintért nyithat egy offshore cég számlát és most kapaszkodjon meg, hogy személyesen megjelenik, akkor csak egy-két ezer forinttal olcsóbb is.

Honnan tudja Dr. Varga István, hogy kinek van offshore számlája? Vagy tudja és akkor valami nagy baj van, vagy nem tudja és csak offshore lovagozott egy jót. Vagy az is lehet, tudja, mert az kiderült.
Ha de ha kiderült? Legális nem?

Hazánban az alábbi bankok nyújtanak offshore számla szolgáltatást:

Általános Értékforgalmi Bank
BNP Paribas Bank
Budapest Bank
CIB Bank
Citibank Hungary
Commerzbank (Budapest)
Deutsche Bank
ELLA Első Lakáshitel Bank
Erste Bank
Eximbank
Hanwha Bank
MagNet Hungarian Civic Bank
MKB bank
UniCredit Bank
IC Bank
ING Bank
KDB Bank
Kereskedelmi és Hitelbank
Konzumbank
Magyar Cetelem Bank
Merkantil Bank
MKB Bank
OTP Bank
Raiffeisen Bank
Volksbank Hungary

Tényleg hány milliárdot is?

Hagy legyek én is populista egy kicsit:
Kedves Dr. Varga István, ha jártas offshore ügyekben és biztos az, hisz megszólat az Ország Templomában erről, hány lélegeztető gépnyi pénzt hoz Magyarországnak az offshore bevételként?
Ha jobban csinálnák, akkor mennyivel hozna többet?


Záró gondolatok

A cikk nem kívánta vitatni, hogy alapjában véve rossz vagy jó az offshore, inkább elmélkedne magáról a jelenségről.
Nem szándékozik és nem tiszte megítélni az ősz gazdasági hatását.
De szeretné lerántani a leplet erről a politikai szemfényvesztésről.

Olvasói levél
(Szent Korona Rádió)

Még nagyobbra nőhet Csányi elvtárs birodalma

Az OTP megvenné az MKB-t, már csak a részleteken vitáznak. A lehetséges óriásfúzió révén a piacvezető és a negyedik legnagyobb bank kelne egybe, de Csányi Sándor több bankra is vágyik. Pénze bőven van rá, a versenyjogi aggályokat pedig ki lehet küszöbölni.

Kérdés, hogy jó lesz-e az ügyfeleknek, ha az OTP most is jelentős erőfölénye tovább növekszik.

Csányi Sándor erős találgatásokat indított el azzal, hogy egy rádióbeszélgetésben kijelentette, az OTP akár két bankot is felvásárolhat a közeljövőben Magyarországon a külföldi célpontok keresése mellett. Két külföldi tulajdonú, az országot elhagyni készülő bankról beszélt, amelyek közül az egyikre már írásos ajánlatot adott az OTP, de a másikkal is az utolsó fázisban vannak a tárgyalások.

A piaci elemzők, banki szakemberek, az akvizíciókat jól ismerő tanácsadók körében több - kisebb-nagyobb - bank neve forog, de mérete és országos hálózata miatt közülük kettő izgalmas igazán. Az egyik az MKB Bank, amely a negyedik legnagyobb, és évek óta csúnyán veszteséges itt működő bank, és amelytől bajor tulajdonosai (a Bayerische Landesbank) 2015-ig deklaráltan meg akarnak válni. A másik pedig az ötödik legnagyobb, és a tavalyi rangsorban messze a legveszteségesebb CIB Bank, amelynek olasz anyabankjánál érezhető a feszültség a magyar viszonyok és veszteségek miatt.

Az MKB szinte biztos

Az Origo információi szerint az MKB megvásárlása már szinte biztosra vehető. Csányi Sándor az Origonak adott interjújában még ugyan kissé kitérő, inkább nemleges választ adott a kérdésre, hogy valóban folyik-e az MKB átvilágítása, de a beszélgetés óta eltelt napokban is kaptunk erre vonatkozó megerősítést banki - az MKB ügyeit különösen jól ismerő - szakemberektől.

Úgy tudjuk, nem klasszikus átvilágítás zajlik, de erre voltaképpen nincs is nagy szüksége az OTP-nek. Az utóbbi fél-egy évben több tíz munkatárs és középvezető került át az MKB-ból az OTP-be, de ami a legfontosabb: az OTP igazgatóságában egy éve ott ül Erdei Tamás, aki másfél évtizeden keresztül volt az MKB első embere. Csányi Sándor tehát akkor is mindent tudhat az MKB-ról, ha az emberei akár egy percre sem teszik be a lábukat az MKB Váci utcai székházába.

A tárgyalások előrehaladottak a bajor anyabankkal, és ahogy egy forrásunk némi túlzással fogalmazott, nem arról folynak az egyeztetések, hogy mennyit adjon az OTP, hanem, hogy a Bayerische Landesbank (BLB) mennyit fizessen az OTP-nek. Az MKB-nak ugyanis még mindig jelentős a rossz hitelportfóliója, amely a következő években is okozhat veszteségeket, és igényelhet plusztőkét a tulajdonosok részéről. Több százmillió eurós tőkeemelésre az elmúlt években többször kényszerült már a BLB, Csányi tehát (a vételár mögé tett extra feltételekkel) igyekszik bebiztosítani magát, hogy legalább néhány évig ne őt terheljen minden veszteség vagy esetleges tőkepótlás.

A CIB csak pletyka

Az MKB-val ellentétben a CIB-ről folyó találgatások gyenge lábakon állnak. Annyit minden forrásunk megerősített, hogy az OTP stábja folyamatosan nézi a lehetőségeket, hiszen hat éve nem vettek semmit. Minden potenciálisan eladó bankot - itthon és külföldön - megvizsgálnak, de forrásaink egyelőre nem valószínűsítették a CIB kivonulását a magyar piacról. Pár héttel ezelőtt a CIB-nél határozottan cáfoltak minden ilyen feltételezést.

Ha mégis megtörténne, és az OTP nemcsak az MKB-t, hanem a CIB-et is bekebelezné, az óriási tranzakció lenne. Azt jelentené, hogy az amúgy is abszolút piacvezető - mérlegfőösszegét tekintve minden konkurensénél legalább kétszer akkora - OTP majdnem megduplázná a piaci súlyát (az egyes bankok alapadatait lásd külön).

Ki mekkora?

Az OTP 6.7 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeggel és majdnem 25 százalékos piaci részesedéssel messze a legnagyobb bank Magyarországon. 394 bankfiókja van. Adózott nyeresége (a bankadót is levonva) 122 milliárd forint volt 2012 végén.

Az MKB Bank 2.7 ezer milliárd forintos mérlegfőösszegével a 4. legnagyobb bank, tavaly 88 milliárd forint veszteséggel zárt. Piaci részesedése 9.9 százalék, fiókjainak a száma 83.

A CIB Bank az 5. legnagyobb a piacon, 2.5 ezer milliárdos mérlegfőösszeggel, 9.2 százalékos piaci részesedéssel és 131 fiókkal. Ez a bank volt tavaly a legveszteségesebb az összes közül, 152 milliárd forintos mínusszal zárt.

Megtehetné

Az alapkérdés, hogy van-e egy vagy két komolyabb versenytárs megvételére az OTP-nek pénze, valójában nem kérdés: van. A bankcsoport tőkehelyzete európai összevetésben is kiemelkedő. A válság kezdete óta jelentős - tavaly év végére közel 6 milliárd eurós, vagyis durván 1800 milliárd forintos, állampapírban, jegybanki kötvényben fekvő - likviditási tartalékot halmozott fel; ebbe bőven beleférhet akár két nagybank megvásárlása is.

Szintén kérdés, hogy versenyjogi aggályok nem merülnének-e fel, ha az MKB vagy más, hasonló méretű nagybank megvásárlásáról lenne szó. "Nem az a probléma, ha valami nagyra nő és terjeszkedik, ez önmagában nem jelent versenykorlátozást, de az fontos, hogy a piacon megmaradjon az úgynevezett versenynyomás" - magyarázta az [origo] megkeresésére Nagy Zoltán. A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke szerint a nagyobb méret nagyobb hatékonyságot is hozhat, amiből, ha a versenynyomás megmarad, az ügyfelek is profitálhatnak.

A versenynyomás mérőfoka lehet például az, hogy egy-egy településen vagy körzetben milyen a bankok eloszlása, melyik banknak vannak fiókjai vagy készpénz-automatái, és hogy ezáltal az ott élőknek megmarad-e a választásuk, és megmarad-e a verseny a bankok között. "Ha például egy közepes vidéki városban van egy OTP-, egy CIB-, egy MKB-fiók és egy takarékszövetkezet, akkor a dupla felvásárlás esetében előfordulhat, hogy az addigi négy helyett csak két bank között választhatnak a környékbeliek" - játszott el a gondolattal Nagy Zoltán, hangsúlyozva, hogy egyrészt nem tud a konkrét tervekről, másrészt nincs a birtokában a fiókok országos eloszlása.

Ezeket a problémákat általában ki lehet küszöbölni. "Egy felvásárlási tranzakciót mindig megelőznek versenyhivatali puhatolózások, ebben nincs semmi szabálytalan, és logikus is, hogy a vevő előzetesen felmérje a körülményeket. Ha versenyjogi aggály merülne fel, akkor a vevő még mindig megpróbálhatja bizonyítani, hogy ma már nem is a fiókokban, hanem az interneten intézik ügyeiket az emberek, vagy vállalhatja, hogy a fúzió után bizonyos bankfiókokat elad, és ezt figyelembe veszi az árajánlatánál" - vetette fel Nagy Zoltán.

Erőfölény vagy hatékonyság

Felmerülhet az is, hogy az OTP most sem kicsi erőfölényének megugrása burkolt módon hogyan ronthatja a versenyt. A válság előtt, még 2006 végén a Gyurcsány-kormány felkérésére létrejött, Várhegyi Éva vezette vizsgálóbizottság az OTP pozíciójának rótta fel, hogy a magyar bankpiacon nincs kellő verseny, ehelyett úgynevezett vezető-követő modell érvényesül.

Ez azt jelentette, hogy a legnagyobb magyar bank diktál, a többiek meg a szoknyája szélébe kapaszkodva mennek utána. Így az ő profitjuk is több, mintha valóban versenyeznének egymással, vagyis nem érdekeltek abban, hogy például jobb kamatokat adjanak az ügyfeleknek. Ma már nem feltétlenül ez a helyzet, az OTP súlya a válság alatt bizonyos részpiacokon kissé csökkent, ám ezt a tendenciát megtörheti egy magyar viszonylatban gigantikus tranzakció.

Hat éve nem vettek semmit

A regionális terjeszkedést tíz évvel ezelőtt kezdte el az OTP és öt év alatt nyolc kelet-európai bankot vásárolt. 2002-ben Szlovákiában (OTP Banka Slovensko), 2003-ban Bulgáriában (DSK Bank), 2004-ben Romániában (OTP Bank Romania), 2005-ben Horvátországban (OTP Banka Hrvatska), 2006-ban Szerbiában (OTP banka Srbija), Ukrajnában (OTP Bank JSC), Oroszországban (OAO OTP Bank) és Montenegróban (CKB) vett bankot.

Egyetlenegyszer döntött úgy a menedzsment, hogy valamit el is ad, ez az OTP Garancia Biztosító volt, amelyet 2008-ban a francia Groupama vett meg.

(Origo)

Ajánlat : Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

Csak a Jobbikot érdekelték a hitelkárosultak

A kormánypártok, a Bankszövetség és az MSZP sem jelent meg a devizahitelesek megsegítésére összehívott egyeztetésen. A Jobbik viszont tárgyalt szinte az összes hazai devizahiteleseket segítő civil egyesülettel. Megfogalmaztak egy közös petíciót is.

A MNB megsértette Magyaroszág érdekeit

Simor elvtárs és bankja őket szolgáljaSimor elvtárs és bankja őket szolgálja

A Magyar Nemzeti Bank napi rendszerességgel szivárogtatott ki információkat az IMF számára, a Jobbik feljelentést tesz az ügyben.

Hivatali visszaélés bűntette és gazdasági titok megsértése miatt feljelentést tett szombaton a Jobbik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008 és 2010 közötti gyakorlata miatt - jelentette be mai sajtótájékoztatóján Volner János, az ellenzéki párt alelnöke.

A politikus felhívta a figyelmet: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MNB működését vizsgáló jelentésében foglaltak szerint a Magyar Nemzeti Bank 2008 végétől 2010 augusztusáig üzleti és bank titoknak minősülő adatokat szivárogtatott ki napi rendszerességgel a Nemzetközi Valutaalap, azaz a gazdái részére, ezzel súlyosan megsértve Magyarország érdekeit, kiszolgáltatva az országot a nemzetközi befektetők kényének-kedvének.

A nemzeti radikális képviselő szerint az MNB ezzel a magatartásával súlyosan veszélyeztette Magyarország pénzügyi függetlenségét, ezért is döntöttek a feljelentés mellett.

Volner János kijelentette: a Jobbik nem fogja eltűrni, hogy egyesek a magyar nemzeti érdekeket elárulva a nemzetközi pénzügyi világhatalom oldalára állva eladják Magyarországot. A párt reméli, hogy megtörténik az elszámoltatás, ha a Fidesz erre nem hajlandó, akkor a Jobbik kormányra kerülése esetén felelősségre vonja azokat is akik elmulasztották megtenni ezen a téren hivatali kötelezettségüket.

(Alfahír)

Ajánlat : Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

A bankokat pénzelik, az embereket nyúzzák

Adókedvezményeket adna a kormány a bankoknak, miután kiderült: a pénzintézetek teljes mértékben áthárítják a tranzakciós adót a lakosságra.

A kormány készen áll rá, hogy helyreállítsa a jó kapcsolatokat a bankszektorral és ez tavasszal, Simor András jegybankelnök távozása körül konkrét lépésekben is megmutatkozhat - értesült a Népszabadság.

A kormány azon gondolkodik, hogy új megállapodást köt a pénzintézetekkel - a napilap keddi számában megjelent cikk szerint kormányzati szándék van erre, hivatalosan viszont még nem döntöttek róla. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tárcájánál azt fontolgatják, hogy milyen hitelezésbővítésre milyen adókedvezményt lehetne adni. Az elképzelés megfelelne a bankszövetség tavalyi elvárásának, azaz a kormány adókedvezménnyel honorálná, ha a pénzintézetek lendületes hitelezéssel segítenék a gazdaságélénkítést. A Népszabadság egyik fideszes forrása szerint a bankadó - a hitelezési aránynak megfelelő adókedvezménnyel - akár hetven százalékkal is mérsékelhető lenne, de reálisabb lenne az 50 százalékos csökkentés.

A Népszabadság úgy tudja, hogy december utolsó napjaiban a kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői már találkoztak, és arról egyeztettek, miként tudnának a bankok hozzájárulni a gazdasási növekedés ösztönzéséhez.

A bankokat szolgálja ki a Fidesz

Mindez azután derült ki, hogy hétfőn az egyik gazdasági lap megírta: a bankok teljes egészében áthárítják a tranzakciós adót az ügyfelekre. Erre korábban már Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője is felhívta a figyelmet. A politikus lapunknak előzőleg azt mondta: a bankoknak engedték azt is, hogy egyoldalúan emelhessék a kamatokat, ami miatt a bankok árazási politikája teljesen átláthatatlan lett. Emiatt pedig nem csak több százezer devizahiteles életét nehezítették meg, illetve tették tönkre, hanem az egész magyar gazdaságot tekintve szörnyű következményekkel kell számolni. A nemzeti radikális párt képviselője kiemelte azt is: látható, hogy a Fidesz is fenntartja a status quot a bankokkal ugyanúgy, mint elődje, az MSZP. A mostani kormánypárt is elsősorban a bankok érdekeit veszi figyelembe és nagyban engedi kaszálni őket. A 2014-es választás tétje tehát nem más, hogy a Jobbik vagy a bankokat kiszolgáló, népnyúzó pártok irányítja-e majd az országot.


(Barikád)

Ajánlat : Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

Igy nem hárítják át a banki illetékeket

A kormány nem lép fel a bankárbűnözők ellenA kormány nem lép fel a bankárbűnözők ellen

"Nem hárítják át" - zengte a nemzeti színű kaftánba bújtatott kormánypropaganda, viszont ószövetségi mentalitással született kenyéradóik másként gondolják: a készpénzfelvétel szinte mindenhol drágább lett, a nullás számlák eltűnőben vannak, egyes bankok már a kártyás fizetést is díjkötelessé tették.

A Világgazdaság c. napilap cikke ismerteti, hogy a piaci szereplők - a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben - még részben sem "nyelik le" a tranzakciós illetéket, az idei év elején szinte valamennyi hitelintézet emelte a díjait. Amit már most látni lehet, a korábban húzóterméknek számító "nullás" számlák szinte kivétel nélkül eltűntek a kínálatokból.

A Citibank egy az egyben áthárítja a 0 forintos számlacsomaggal rendelkező ügyfelekre az illetéket, a Raiffeisen "díjnullázójánál" a készpénzfelvétel és az internetes átutalás lett fizetős. A korábban nemzetközi hálózatában is díjmentes készpénzfelvételt propagáló UniCredit Bank január 2-tól érvényes árlistájában még díjmentesek ezek a szolgáltatások, februártól azonban már ez a bank is áthárítja a terhet az ügyfelekre, itthon és külföldön is fizetni kell majd ezért a szolgáltatásért.

A kártyás készpénzfelvétel szinte minden egyes banknál drágul, vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek a korábban hagyományosan ingyenes tranzakcióként számon tartott kártyás vásárlásnál is áthárítják a díjat. Így tesz például a Budapest Bank és a Raiffeisen is, amelyek egyes számlacsomagjaiknál átterhelik ezt a költséget az ügyfélre. A Raiffeisen januárban még csak 1 ezreléket számít fel, februártól azonban 2 ezrelékkel többe kerül majd minden vásárlás ennek a banknak a kártyáival.

A bankok többségénél azonban a kártyás vásárlás egyelőre marad ingyenes szolgáltatás, ez azonban nem azt jelenti, hogy a költségeket más módon nem próbálják meg mégis az ügyfeleken érvényesíteni. Vannak olyan hitelintézetek, amelyeknél a számlavezetés díja emelkedik, és olyanok is, amelynél a kártyák éves díja nőtt meg. Mivel a bankoknak a jogszabályok szerint 60 nappal a hatályba lépés előtt kell közölniük a tranzakciós listáikat, és az Országgyűlés végül a tavalyi év végén az eredetileg tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg, februártól a piaci szereplők egy része még tovább emeli a díjakat.

Vizsgálatot indít a pénzügyi jogok biztosa a bankok pofátlansága miatt

Doubravszky György vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a magyarországi bankolási költségek hogyan viszonyulnak az európai országokban az ügyfelek által fizetendő költségekhez

A pénzügyi jogok biztosa szerint valódi versenyhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a pénzintézetek a társadalmi közteherviselésből eredő plusz költségeiket ügyfeleikkel fizettetik meg. Doubravszky György vizsgálatot indít a bankolási költségek ügyében.

A biztost azért kereste meg az MTI, hogy megtudja, tervezi-e vizsgálni a tranzakciós illeték alkalmazásának, továbbhárításának gyakorlatát. Válaszában jelezte: "üdvözli a Magyar Bankszövetség főtitkárának őszinteségét", aki egy hétfő reggeli rádióműsorban kimondta, a bankok teljes egészében az ügyfelekre hárítják az illetéket. Doubravszky György egyúttal közölte: vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a magyarországi bankolási költségek hogyan viszonyulnak az európai országokban az ügyfelek által fizetendő költségekhez.

(MTI)

Ajánlat : Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

Családdal együtt kezdték el bontani a házat

Egy banki kölcsön miatt estek munkagépek a családi háznak. Monoron egy behajtó cég vette meg a bank által elvett házat, viszont kilakoltatási engedély híján az ellehetetlenítés mellett döntöttek a benne élőkkel szemben. Szerda reggel ajtókat és ablakokat bontottak a felbérelt munkások.

A dél-koreai Hanwha banktól felvett kölcsönt anyagi problémák miatt fizetni nem tudó család kálváriája 2005-ben kezdődött. Akkor mondta fel ugyanis a szerződést az intézet, majd árverésre kínálta a házat, sikertelenül. A hitelt felvevő nő későbbi -és jelenlegi- párja azt mondta, próbálkozott a kivásárlással, de a bank nem engedett. Végül három évvel később a Lerros Ingatlan és Hitelirodához került a tulajdonjog, ráadásul olyan feltételekkel, amilyenekkel a férfit korábban elutasították. 2008-óta a Lerros kilakoltatási próbálkozásai sorban estek el, illetve jelenleg is fut a semmisségi per, ami kapcsán az egész követelés megbukhat.

A pofátlanság netovábbja

Mivel a végrehajtás már fél éve fel van függesztve, nem küldhetik el a családot a házból. Ezért a Lerros más módszert eszközölt.

Köszönhetően, hogy tulajdonjog szerint már az övék az ingatlan, „nyílászáró-csere” néven bontani kezdték az épületet. „A feleségem egyedül volt otthon, amikor kitépték az ablakokat”- mondta el a barikad.hu-nak a családfő. A hitelintézet által küldött brigád emberei miután a kaput felfeszítették, gépekkel téptek ki a falból három ablakot anélkül, hogy tudták volna, mi, vagy ki van mögötte. Továbbá a teraszt és a betonjárdát is feltörték.

A munkások elvonultak, de ígéretet tettek, hogy még visszajönnek, ezért több szervezet is a monori család segítségére sietett. Lendvay Endre, a Jobbik monori alapszervezetének elnöke lapunknak elmondta: hiába kezdeményezett a család birtokvédelmet az önkormányzatnál, azt elutasították. Mint ígérte, a mai nap testületi ülésén megpróbál a család érdekében intézkedni. A nemzeti párt mellett a Koppány csoport is képviseltette magát az otthon védelmében.

A családi házat jelenleg egy őrző-védő cég biztosítja, amit a családfő bérelt fel, elkerülvén a ingatlanos cég további próbálkozásait. Azonban -mint mondta- ez nagyon drága, mindössze három napig tudja őket fizetni, utána újra kiszolgáltatottak lesznek. A család hiába hívta a rendőrséget, ők azt mondták, jogszerű, amit a hitelintézet csinál, hiszen saját tulajdonáról van szó.

Védelem a rendszer ellen

Kozma József, a otthonok védelmét zászlajára tűző jogsegélyszolgálat vezetője, aki rögtön a család segítségére sietett, a barikad.hu-nak elmondta: a tegnapi nap folyamán két feljelentést is tettek a bontási munkálatok miatt. Egyrészt, mivel egy munkagéppel kívülről tépték ki az ablakokat, nem tudhatták, van-e mögötte valaki, legyen az akár gyermek vagy felnőtt, így ez kimeríti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettét. Továbbá birtokháborításért is eljárást kezdeményeztek, mivel a per felfüggesztése miatt a telek egyelőre még a lakók területének számít.

A jogvédő hozzátette: pont a tegnapi napon adott helyt a család semmisségi perének a monori bíróság, így mivel azt megalapozottnak találta, már csak ezért sem folytathatnának végrehajtást a hitelezők. „Egy rendes jogállamban nem így működik a rendszer” - fűzte hozzá Kozma. Kérdésünkre, hogy milyen eséllyel pereskedik a monori család a semmiség reményében, azt mondta: mivel több törvényi pontot is megsértett az intézet, ezért akár az is lehet, hogy az egész végrehajtási kérelmet eltöri a bíróság.

(Barikád)

Ki vet véget a szabadrablásnak?

A Jobbik többször felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzintézetek semmit sem fizetnek meg a rájuk kivetett ágazati különadóból, s a tranzakciós illetéknek nevezett adót is áthárítják ügyfeleikre.

A napokban nyolc nagy, vezető pénzintézet ismerte be ezt részben vagy egészében, s még szövegezésüket tekintve is hasonló értesítéseket küldtek erről sokszor mit sem sejtő ügyfeleik számára.

Azon nem lepődtünk meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára cinikus módon annyit közölt, hogy nem csak ez a nyolc bank található Magyarországon, hiszen nem először derül ki, hogy a Parlamentből nem látják a magyar rögvalóságot: a pénzintézetek jó része hasonló áthárítási formákat választ, a kiszolgáltatott és sokszor tájékozódásra lehetőséget sem kapó állampolgár pedig nem egyszer fizikailag sem képes bankváltásra. Az sem először fordul elő, hogy ugyanezen minisztérium államtitkára ellentmondásba keveredik a saját főnökével, miniszterével, aki a tranzakciós illeték kihirdetésekor azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy akkora a verseny, hogy bármiféle áthárítás elképzelhetetlen.

Azt viszont elgondolkodatónak tartjuk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem arra hívta fel a bankok figyelmét, hogy ne hárítsanak át semmilyen rájuk kivetett terhet, hanem díjtételeiket a „jogszabályi kereteken belül” emeljék, s ne terheljék ügyfeleiket az illeték mértékét meghaladó összegekkel – tehát ne nyerészkedjenek azon, hogy adót vetettek ki rájuk. Ez valóban fontos, ám a Jobbik szerint fel sem merülhetne, hogy a pénzintézetek bármilyen egyoldalú módosítással egy fillért is ügyfeleikre hárítsanak át, mivel a jogalkotói szándék is arra irányult, hogy az ágazat szereplőit, s ne ügyfeleit sarcolják. Emellett üdvözöljük, hogy a PSZÁF fogyasztóvédelmi felügyelete rajta tartja szemét a problémán, de fegyvert és paripát, vagyis további költségvetési forrásokat tartunk szükségesnek a felügyelet rendelkezésére bocsátani, hogy az teljes körűen járhasson el e területen. Az érintett pénzintézetek számára pedig nem ígérhetünk nyugodt időszakot a Jobbik kormányzásának kezdetén, hiszen egy mindenre kiterjedő elszámoltatási folyamat során evidenciaként kezeljük, hogy minden általuk okozott kárt meg kell fizettetni velük (legyen szó adók áthárításáról, a devizahitelesek helyzetének kilátástalanná tételéről vagy egyoldalú szerződésmódosításokról), kártalanítva ügyfeleiket, a kiszolgáltatott magyar polgárokat.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese

(Szent Korona Rádió)

Ajánlat: Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

Gátlástalanul hárítják át a bankok az ügyfeleikre a kormányzati megszorításokat

Áthárítják a bankok a januártól fizetendő tranzakciós illetéket - írja összeállításában a pénteki Népszabadság. Két bank még a kártyás fizetésre is díjat számít fel januártól.

A Népszabadságnak a bankok kondíciós listája alapján készített összeállításában szereplő lakossági bankoknál rendre emelkedik januártól az átutalási megbízások és a készpénzfelvétel díja. Ennek oka a kormány által kivetendő - sárgacsekk-adónak is nevezett - tranzakciós illeték.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben jelentette be, hogy az illeték a készpénzes tranzakciók, például a pénztári kifizetések vagy az ATM-használat után az eredetileg tervezett egy helyett három ezrelék, az átutalásoknál pedig egy helyett két ezrelék lesz.

A bankkártyás fizetés a legtöbb pénzintézetnél továbbra is díjmentes lesz, de a Raiffeisennél és a Budapest Banknál nem: előbbi egy, utóbbi két ezreléket (egyaránt maximum hatezer forintot) számít majd fel.

A lap megjegyzi, hogy az az ügyfél, aki nem ért egyet az új feltételekkel, a pénzügyi felügyelethez vagy a mellette működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, ám ennek sok értelme nincs, hiszen a jogszabály lehetővé teszi az illeték áthárítását. Azaz a szent tehénként kezelt bankok helyett újra csak a lakosság és a cégek fizetik meg a kormány tébolyult ámokfutását. Pedig nem lenne nehéz ezt megtiltani nekik, de akkor mit szólna az Unió és az IMF ?

(Origo)

Ajánlat : Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

Minden idők egyik legjelentősebb fejlesztése a bankrendszerben

Július 1-jétől bevezetik a napközbeni átutalási rendszert, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások.

Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 2-ától az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül.

Felgyorsulnak az átutalások

Az úgynevezett "4 órás szabály" szerint az átutaló bankjának július 2-ától biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett tájékoztató szerint várhatóan ennél kevesebb lesz.

A "4 órás szabály" a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra, az úgynevezett klíringtagokra vonatkozik. A belföldi fizetési rendszerhez csak közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók (jellemzően a takarékszövetkezetek egy része és a szakosított hitelintézetek) esetében az előírt legfeljebb 4 órás teljesítési határidő 2 órával meghosszabbodik.

A napközbeni átutalás bevezetésének köszönhetően az elektronikus átutalásokat elegendő lesz a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló fél egy nappal tovább használhatja a pénzét. A másik előny az, hogy az ügyfelek egy átutaláshoz kapcsolódóan a jelenleginél több adatot tudnak közölni és fogadni, ami főleg a vállalatoknak kedvező.

A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.

A lehetséges átutalási típusok: egyszeri, csoportos és rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden pénzforgalmi szolgáltató maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét.

A beszedésekre nem érvényes a "4 órás szabály"

A "4 órás szabály" egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.

Elektronikus benyújtásnak az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés számít (a faxon benyújtott megbízás papíralapú megbízásnak minősül).

A pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást akkor fogadja be, ha az átutalási megbízás a teljesítéshez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, és a megbízás a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személytől származik, valamint, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, azaz megtörténik az átutaló fizetési számlájának a megterhelése, vagy legalábbis a fedezet elkülönítése.

Nincs benyújtási határidő

Országosan egységes benyújtási határidő (cut-off time) nem lesz. A tárgynapi teljesítésre szóló tételek befogadása a reggeli óráktól várhatóan legkésőbb 16 óráig történik. Az esetek túlnyomó többségében arra lehet számítani, hogy az első ciklusban beérkező tételek jóváírása 10 óra körül, az utolsóké 18 óra körül megtörténik. Az aznapi teljesítésre meghatározott határidő után (jellemzően 15.30-16.00 óra után) beadott megbízások esetében másnap reggel teljesülnek a tételek.

A "4 órás szabály" alá eső tételek esetén naponta 5 elszámolási ciklus lesz, amelyek 8:30-tól 16:30-ig 2 óránként kezdődnek. A jegybank várakozása az, hogy hosszabb távon az elszámolási ciklusok száma tovább fog növekedni és a bevezetéskori 2 óránkénti elszámolás helyett rövidebb időközönként lesz majd napközbeni elszámolás.

A kamat számításának kezdő időpontjaként azt kell figyelembe venni, amikor az átutalt összeg a kedvezményezett számlájára beérkezik. Az átutalónak arra a napra már nem jár kamat, amikor az általa indított átutalás miatt a (fizetési) számláját megterhelik.

(MTI)

Ajánlat : Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

Syndicate content

User login

Poll

Szent Korona Rádió hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!